Az egészségmagatartás alapvető szerepet játszik az egészség-betegség alakulásában, ezért az egészségkárosító viselkedések megváltoztatása az egészségpszichológiai és népegészségügyi kutatások egyik legnagyobb kihívása. A Ralf Schwarzer és kutatócsoportja által kidolgozott az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodellje (Health Action Process Approach; HAPA) — továbbfejlesztve és integrálva a korábbi egészségviselkedésekkel kapcsolatos modelleket — hatékonyan alkalmazható számos egészségviselkedés kialakítása, valamint rövid és hosszú távú módosítása érdekében. A legtöbb szociális-kognitív modell a viselkedéses szándék kialakulását hivatott magyarázni és előrejelezni, azonban mind a hétköznapi tapasztalat, mind a kutatási eredmények szerint a kialakított szándék nem minden esetben vezet tényleges viselkedéshez. A modell ezért — az ún. szándék-viselkedés-rés áthidalása érdekében — megkülönbözteti a szándék kialakulása előtti motivációs szakaszt, amely (a korábbi modellekhez hasonlóan) a szándék megformálásához, valamint a kialakulása utáni akarati (volicionális) szakaszt, amely a tényleges egészségviselkedéshez vezet. Az integrációra törekvő HAPA-modell a korábbi klasszikus modellekhez képest nagy hangsúlyt fektet a szándék kialakulása utáni tényezőkre, úgy, mint a cselekvés és az akadályokkal történő megküzdés tervezése, valamint a cselekvés fenntartásához hozzájáruló önszabályozási folyamatok és a specifikusan ezzel kapcsolatos személyes hatékonyság érzése.udAz egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének érvényességét és gyakorlati alkalmazhatóságát nagyszámú empirikus kutatás eredménye igazolta és támasztotta alá az elmúlt évtizedekben, számos különböző egészségviselkedés vonatkozásában (testmozgás, egészséges táplálkozás, higiénés kézmosási szokások, terápiás adherencia). Jelen tanulmány célja az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének bemutatása, valamint a prevenciós és rehabilitációs munkában való alkalmazhatóságának felvázolása.ud | udHealth behaviour plays a fundamental role in the formation of health and illness, therefore, changing the health-compromising behaviours is a major challenge to health psychology and public health research. The Health Action Process Approach (HAPA), developed by Ralf Schwarzer and his colleagues, can be used effectively in the adoption as well as the short and long-term maintenance of various health behaviours. Most social-cognitive theories intend to explain and predict the formation of behavioural intention, however, both everyday experience and empirical results show that the behavioural intention does not lead necessarily to actual behaviour. The HAPA model — in order to bridge the “intention-behaviour gap” — makes a distinction between the preintentional motivation phase, which leads to the formation of an intention (as in the previous models), and the postintentional volitional phase, which leads to the actual health behaviour. The HAPA model — unlike the former classic theories — emphasises the role of the postintentional factors — such as action and coping planning, self-regulation and phase-specific self-efficacy, which are all required to be able to maintain the action in spite of the possible barriers. In the past few years many empirical studies have verified and confirmed the validity and practical applicability of Health Action Process Approach related to several different health behaviours (physical exercise, healthy nutrition, hygienic hand-washing habits, therapeutic adherence). The aim of the present study is to present the social-cognitive process model of health behaviour and demonstrate its applicability in prevention and rehabilitation.ud
展开▼
