Mozart-szonáta hatása patkányok tanulási és emlékezési teljesítményére

摘要

Az ún. Mozart-hatáson emberek esetében a zenének a tanulási képességet és ido-, valamint térérzéket javító hatását értik. Egy hét alkalmazkodási, valamint egy hét, a feladatot elsajátító és egy hét bevésési ido után 12 választási hím patkánynak naponta 8,5 percig sugározták Mozart D-dúr zongoraszonátáját (K 448). Az állatok térbeli tanulási képességét és emlékezési teljesítményét nyolckarú labirintusban, a spontán mozgásaktivitást porondteszttel (PT) vizsgálták. A tesztszobában háttérzajként 40 dB fehér zajt biztosítottak; a megvilágosítás 25 lux fényereju volt. A ,,zenés''csoport 12 egyedének - 20 perc akkomodációs ido elteltével - a 8,5 perces Mozart-szonátát játszották le.A kontrollcsoportot ugyanúgy 20 perccel a teszt elott vitték be a vizsgálószobába, de azok a labirintusba helyezés elott nem részesültek a zenei ingerekben.A vizelet- és bélsárürítések számát minden futtatás után egyedileg foljegyezték. A Mozart-zene hatásának kitett csoport egyedei a labirintusteszt alapján a kontrollhoz képest szignifikánsan jobb teljesítményt mutattak a rovid távú referencia (59,76±4,24, ill. 75,36±5,53%, p=0,00155), a 2 hét pihenés/kihagyás utáni folidézésben (83,42±3,06, ill. 88,78±2,74%, p=0,01929) és a hosszú távú, 4 órás munkamemória (60,52±2,49, ill. 65,97±2,87%, p=0,01258) esetében. A PT során mért spontán mozgásaktivitás a zenés és a kontrollcsoport kozott nem külonbozott szignifikánsan. A vizelet- és bélsárürítési gyakoriság alapján a kontroll- és zenés csoport emocionális állapota nem külonbozott. A kísérletsorozat utáni hagyományos kórbonctani, korszovettani vizsgálatok nem mutattak a zenei kezeléssel vagy a stresszállapottal osszefüggo elváltozásokat. Az alkalmazott emberi zene alkalmas volt a patkányok tanulási képességének javítására, de a spontán mozgásaktivitást gyakorlatilag nem módosította.