Magas vérnyomás vagy depresszió? Rossz házasságban másképp betegek a férfiak és másképp a nők = Hypertension or depression? In bad marriages, men may react differently than women

摘要

E tanulmány célja a házastársi stressz kapcsolatának vizsgálata a magasvérnyomás-betegséggel és a depresszióval – 65 évnél fiatalabb, házasságban/élettársi kapcsolatban élő, gazdaságilag aktív személyek körében; országos reprezentatív mintán (Hungarostudy 2002). A házastársi stresszt a Rövidített Stockholmi Házastársi Stressz Skálával, a depressziós tüneteket a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel mértük. Azok a férfiak és nők alkották a „magasvérnyomás-beteg”, illetve „depressziós” csoportokat, akiket az elmúlt évben kezeltek is betegségük miatt. Hierarchikus logisztikus regresszió-elemzéssel vizsgáltuk a házastársi stressz hatását a magasvérnyomás-beteg, illetve a depressziós páciensek körében, valamint egészséges férfiak és nők körében. Adatainkat kontrolláltuk életkorra, iskolai végzettségre, szocioökonómiai státuszra, testtömeg-indexre, valamint az életmódra (dohányzás, alkoholfogyasztás és fizikai aktivitás). Míg a férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség hagyományos rizikótényezőktől független kockázati tényezőjének bizonyult, addig a nőkre ez nem állt fenn. Egy rossz házasságban élő férfinak majdnem kétszer nagyobb az esélye arra, hogy magasvérnyomás-betegség miatt kezeljék, mint a jó házasságban élő férfitársának. Ugyanakkor nőknél a házastársi stressz a depresszió miatti kezelés valószínűségét növelte szignifikáns mértékben, ez pedig a férfiakra nem volt jellemző. Egy rossz házasságban élő nőnek több mint kétszer nagyobb az esélye arra, hogy depresszió miatt kezelésben részesüljön, mint a jó házasságban élő nőtársának. Elemezéseink tehát azt mutatták, hogy férfiaknál a házastársi stressz a magasvérnyomás-betegség független kockázati tényezője, viszont nőknél a házastársi stressz a klinikai depresszió kockázati tényezője. | The aim of this study was to clarify the association of marital distress with hypertension and depression, based on a representative health survey, the Hungarostudy 2002. We analyzed data on all men and women younger than age 65, who were married or cohabitating and economically active at the time of examination. Marital distress (shortened Stockholm Marital Stress Scale) and depressive symptoms (shortened Beck Depression Inventory) were included in the survey. All subjects who during the past year had been diagnosed by a physician as suffering from hypertension or depression, and had been treated accordingly (self-report), were classified as “hypertensive” or ”depressed”. Hierarchical logistic regression analyses evaluated the effects of marital distress on hypertensive or depressed subjects, compared to controls who did not report health complaints. Analyses were adjusted for age, education, SES, BMI, and lifestyle (smoking, alcohol use and physical activity). Odds ratios (OR) with 95% confidence intervals were calculated. In men, but not in women, marital distress was independently associated with current treatment for hypertension. A man having a bad marriage runs a double risk of being treated for hypertension, compared to having a good marriage. In women, but not in men, marital distress was associated with elevated risk of treatment for depression. A woman having a bad marriage runs more than a double risk of being treated for depression, compared to living a good marriage. Based on these data, in men, marital distress was independently associated with elevated risk for hypertension treatment, whereas in women, marital distress was independently associated with risk for depression treatment.