A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban II. A GDP alakulása és az életminőség néhány trendje Magyarországon, 1990-2010 = The significance of societal well-being and the possibility of its research in the contemporary Hungarian society II. The course of the GDP and trends in quality of life in Hungary, 1990—2010

摘要

Tanulmányunk második részében bemutatjuk a gazdasági növekedés és életminőség néhány lehetséges elméleti összefüggését. Ennek alapján egyrészt kísérletet teszünk arra, hogy leírjuk a magyar népesség jóllétének hosszú távú alakulását a rendszerváltozástól napjainkig. Másrészt ezen változásokat megkíséreljük összekapcsolni a bruttó hazai termék (GDP) ugyanezen időszakbeli alakulásával. Tizenkét olyan felmérés (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program; összelemszám: 42 086 fő) adatait elemezzük, melyek az elmúlt 20 év során felmérték a magyar népesség egyes életminőség szempontjából lényeges jellemzőit. Az elemzett változók közé tartozott a szubjektív egészség, boldogság és élettel való elégedettség, az emberekbe vetett általános bizalom, a társas támogatás és a depresszív tünetek súlyossága. Az eredmények összességében két fontos összefüggésre mutatnak rá. (1) Igazolódott, hogy a rendszerváltozás időszaka a szubjektív jóllét szempontjából mélypont volt a magyar társadalomban, az azóta eltelt időszak először jelentősebb, majd lassabb növekedést mutat, melyet a jelenben a stagnálás és visszaesés jelei követnek. (2) A GDP változásával való összefüggés nem egyértelmű — a jóllét növekedése 1991 és 2000 között összességében párhuzamosan haladt a GDP növekedésével, de a következő évtized adataiban arra utaló összefüggéseket is találtunk, mely szerint a jóllét jellemzői (elégedettség, boldogság, emberekbe vetett bizalom) átmenetileg a GDP növekedése mellett is jelentősen romolhatnak. Az eredmények megerősítik továbbá a társadalmi jóllét rendszeres mérésének, egy Nemzeti Összjólléti Index kialakításának és monitorozásának szükségességét. | In the second part of our study we present a couple of possible relationships between economic growth and quality of life. Based on these assumptions, we make an attempt to describe the long term trend of well-being of the Hungarian population from the political changes in 1990 to the present days. Moreover, we connect these trends to the change of gross domestic product (GDP) of Hungary in the same time period. We analyze data from twelve surveys (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program, total N = 42086 respondents) that assessed several important characteristics of well-being in Hungary in the last 20 years. We analyzed the following variables: self-rated health, happiness, satisfaction with life, general trust in others, social support and severity of depressive symptoms. On the whole results indicate two important associations. (1) The years after political changes in 1990 proved to be a nadir regarding well-being in the Hungarian society. In the following years a significant increase may be hypothesized while this was followed by signs of stagnation and decrease up to the present. (2) The association with the GDP is not unambiguous: while in the period between 1991 and 2000 well-being ran parallel with the increase in GDP, the data from the last decade indicated that well-being indicators (happiness, satisfaction, trust) may get worse even in times of economic growth (as represented in the increase of the GDP). Finally, our results reinforce the need for the monitoring of well-being on the societal level, that is, for the evolvement and regular assessment of a National Well-being Index.