Az árvaszúnyogegyüttes jellemzése a Tisza keresztszelvényében különböző gyűjtési módszerek összehasonlításával Characterization of the Chironomid assemblage at a crosssection of the river Tisza comparing different sampling methods

摘要

Az árvaszúnyogok jelentős szerepet töltenek be a vízfolyásokudélőlényegyütteseiben, ezért vizsgálatuk mindig a hidrobiológiai kutatások fontosudrészét képezte. Leggyakrabban ezekben a vizsgálatokban lárvákat használtak fel,udugyanakkor a család sajátosságai, főként a fajok azonosításával kapcsolatos nehézségek rendkívül kritikussá tették felhasználásukat az eredmények értékelésében.udAz árvaszúnyog-bábbőrök gyűjtése kiválóan alkalmas és széles körben alkalmazottudmódszer a vízfolyások árvaszúnyog-együtteseinek jellemzésére, a tér- ésudidőbeli, illetve minőségi és mennyiségi előfordulási viszonyok leírására (CASAS ésudVILCHEZ-QUERO 1989; COFFMAN 1973; GARCIA és LAVILLE 2000, 2001; RUSE ésudDAVISON 2000; WILSON 1977, 1989). Alkalmasságuk egyrészt abból adódik, hogyudgyűjtésük a lárvákénál jóval könnyebb (WILSON 1980), másrészt sokkal több faj azonosíthatóudbábbőr alapján (RUSE 1995). Az is bizonyítást nyert, hogy megfelelő gyűjtésiudstratégiával az árvaszúnyog-együttes hasonlóképpen írható le (FRANQUET ésudPONT 1996) mind a bábbőrök, mind a lárvák, mind pedig az imágók felmérése alapján.udA bábbőrök gyűjtésének módszere nehezen hasonlítható össze más módszerekkel,udmivel ez a vízfolyás egészét jellemzi, beleértve azokat a habitatokat is,udahonnan a lárvák gyűjtése nehéz, vagy egyáltalán nem is lehetséges (RUSE ésudWILSON 1984). Egy másik probléma, hogy nehéz lehatárolni azt a távolságot,udamelyből a bábbőrök érkeznek a gyűjtés helyére. A bábbőrök kb. 1–3 napig úszhatnakuda víz felszínén, de többnyire fennakadnak valamilyen akadályon (pl. köveken,udfaágakon), vagy pedig a víz örvénylése miatt süllyednek el hamarabb (RUSE 1995).udAz általuk megtett távolság így kisvízfolyásokban 50–500 m (WILSON és BRIGHTud1973), nagyobb folyókon ennél több, de ritkán haladja meg a néhány kilométertud(RUSE és WILSON 1984).udA víz felszínén sodródó uszadék különleges élőhelyet jelent a vízi élőlényekudszámára. Az uszadékban élő állatközösségeket eddig kevesen vizsgálták (STUR etudal. 2000), pedig ezek gyűjtése fontos kiegészítő információkat szolgáltathat egyudfolyó élővilágáról (PRINGLE és RAMÍREZ 1998).udVizsgálatainkat a Felső-Tisza magyarországi szakaszának egyik keresztszelvényébenudvégeztük. Dolgozatunkban azt elemezzük, hogy az árvaszúnyogegyüttesekudjellemzésében mennyire eltérő eredményeket kapunk a lárvák, illetve audbábbőrök gyűjtésével. A mennyiségi adatok nehéz összehasonlíthatósága miattudelsősorban a fajkészletben tapasztalható eltéréseket vizsgáltuk az üledékből és azuduszadékból gyűjtött lárvák és a bábbőrök esetében.ud|udDifferent types of samples were investigated based onudchironomid collections at a cross-section of the River Tisza betweenudTiszamogyorós and Lónya. Three types of samples were compared by theirudspecies composition: larval samples collected from the sediment, larvaludsamples collected from the floating litter and drifting pupal exuvial samples. Theudcluster-analysis and the multidimensional scaling shows similar results, theudspecies composition of the exuvial samples differed from the larval samplesudwhich were similar. The species were classified to groups based on theirudpreference for biocoenotic regions. Discriminant analysis based on the ratio ofudthese groups shows the correctness of the original three types of samples. Theuddifferent types of samples can give different information on the chironomidudassemblages. Our results shows that the collection of the pupal exuviae is moreuduseful to explore the total fauna of a river section.