Hazai lombosfák juvenilis (bél körüli) faanyagának anatómiai és fizikai sajátosságai, különös tekintettel a hazai erdőgazdálkodási viszonyokra = Selected physical, mechanical and anatomical properties of juvenile wood of hardwoods from Hungarian sites regarding the forest management

摘要

Kutatómunkánk eredményeként megállapítottuk, hogy mind a szórtlikacsú (bükk - Fagus silvatica, nyár Populus 'I-214') mind a gyűrűslikacsú fák (kocsánytalan tölgy - Quercus petraea, csertölgy - Quercus cerris, akác (Robinia pseudoacacia) esetén a farostok hosszúsága, falvastagsága, edényeinek (gyűrűslikacsú fáknál a korai pászta edényeinek) átmérője a béltől a juvenilis határ felé haladva emelkedik, majd az érett fában állandósul. A jelenség fafajonként eltérő módon mutatkozik meg. Az általunk mért lombos fák esetében a juvenilis határt a bükk kivételével (bükknél: 18-20.) 10-14 évnél határoztuk meg. A fatestet felépítő sejtek arányaiban nem találtunk olyan eltérést, mely összefüggésbe hozható lenne a juvenilis fával. A sűrűségmérésnél nyár kivételével (itt ellenkező tendencia figyelhető meg) az összes vizsgált fafajnál a bélkörüli faanyag sűrűsége kisebb értékeket vett fel az érett fáéhoz viszonyítva. A nyomószilárdsági értékek a sűrűségi értékekkel mutattak szoros kapcsolatot. A hajlító-, ütő-hajlító, és húzószilárdságok tekintetében nem mutatható ki statisztikailag igazolható különbség a juvenilis fa és az érett fa között, bár megfigyelhető, hogy a bél körüli farész általában alacsonyabb szilárdsági értékekkel rendelkezik. A maximális zsugorodási értékeket megvizsgálva megállapítottuk, hogy a fatest nagy részén közel azonos értékek mérhetők, a maximális méretváltozások értékei mnem hozhatók összefüggésbe a juvenilis fa jelenlétével. | As one of the main results of the research work we found that the fibre length, the thickness of the fibre walls, the vessel-diameter are increasing from the pith towards the bark, and reach a maximum value in the ripe wood. This phenomenon was found at all investigated wood species (ring porous: Quercus petraea, Quercus cerris, Robinia pseudoacacia; diffuse porous: Fagus silvatica and Populus), however the curves showed different profiles by different wood species. The boundary between the juvenile wood and the ripe wood was determined at the age of 10-14 years (4 years transition zone), except of the beech where the corresponding age was 18-20 years. The ratio of different cell types (vessels, parenchyma, and fibres) in a single annual ring did not show any correlation with the position (juvenile age). The density around the pit was definitely below the values determined in the ripe wood by all investigated wood species but poplar, where a contrary tendency could be observed. Statistically significant correlation was found between the density and the compression strength, contrary to other strength types (MOR, impact bending, tensile strength), where the differences were not significant. However around the pit consequently lower values were shown on an average. Investigating the volumetric shrinkage we observed similar values all over the cross-section regardless the position of the sample (juvenile or ripe wood).