Ágazati innovációs és termelési rendszerek egy nyitott, átalakuló gazdaságban: A járműipar, az elektronika és a távközlési berendezésgyártás esete Magyarországon = Sectoral Systems of Innovation and Production in an Open Transition Economy: The case of the Hungarian automotive, electronics and telecom equipment industries

摘要

Az ágazati innovációs és termelési rendszerek (ÁITR) fogalmát jól lehetett használni a három kiválasztott ágazat elemzésére. A kutatás rámutatott az ÁITR hiányosságaira is. Nem kap elég hangsúlyt a nemzeti innovációs rendszer (NIR) működése és a globalizáció. A dinamika eltérő típusai közötti megkülönböztetés – adott rendszeren belüli fejlődés és a rendszer szintű átalakulás – is hiányzik. A vizsgált ágazatokban zajló KFI folyamatok intenzitása és céljai között fontos eltérések vannak. A távközlési berendezésgyártók esetében a legélénkebb az új termék fejlesztése. A járműipari vállalatok többsége máshol fejlesztett termékeket vezet be, de élénk a gyártásfejlesztési tevékenység is, az elektronikai ágazatban pedig ez utóbbi a legjelentősebb. A vállalatok és az egyetemek, kutatóintézetek közötti együttműködés formáit, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok KFI stratégiáját is típusokba sorolta a kutatás, ami hasznos kiindulópont a szakpolitikai eszközök tervezésekor. A vállalatok KFI tevékenységét befolyásoló szakpolitikai döntési rendszert és az innováció keretfeltételeit is részletesen elemezte a kutatás, és megállapította, hogy nem lehet néhány jól megválasztott TTI-politikai intézkedéssel gyorsan, gyökeresen javítani a NIR teljesítményét. Az innovációra ható tényezők együttes figyelembevételével a stratégiaalkotás, a szakpolitikai eszközök tervezése és alkalmazása során egyaránt lényeges változások szükségesek. A zárójelentés részletesebb ajánlásokat is tartalmaz. | The notion of sectoral innovation and production systems (SIPS) has proved to be a useful tool to analyse the three selected sectors. Some important factors are missing from this term, however: the features of the national innovation system, as well as globalisation. Different types of dynamics – evolution in a given system vs. transition to another system – should also be identified. Major differences have been observed concerning the intensity and goals of RTDI processes: developing new products is the most important innovation activity in telecom equipment manufacturing; automotive firms mainly introduce products developed elsewhere and improve their production processes themselves; while electronics firms focus on the latter. A tentative taxonomy of industry-academia co-operation and RTDI strategies of foreign companies is offered to guide policy measures. STI policy measures and framework conditions do influence firms’ innovation performance to a large extent, and thus these macro level factors have also been analysed in detail. On that basis, there seems to be no ‘panacea’ or a ‘simple, quick fix’ to improve RTDI performance by introducing 2-3 new STI policy measures. On the contrary, substantial efforts are needed, based on a comprehensive approach, both at a level of strategy making processes, and at the level of policy design and implementation. The final report offers detailed policy conclusions and identifies questions for further research.