Alternatív növekedési stratégiák és pályák az EU csatlakozás után: Vizsgálatok a csatlakozó országok központhoz való közeledésének illetve perifériára szorulásának esélyeiről a modern növekedési elméletek és a közgazdasági földrajz alapján = Alternative development strategies and growth paths after the EU accession: Investigations about the chances of the accession countries for approaching the growth centers or staying in peripheries based on modern growth theories and economic geography

摘要

A magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben fokozódó mértékben a világgazdasági keretek és a regionális integráció erői határozzák meg. A folyamatosan változó feltételek új lehetőségeket nyitnak, ugyanakkor sokszor kiszámíthatatlan vagy irracionális kötöttségeket jelentenek a nemzetgazdaságok, így a magyar gazdaság számára. Ezek felismerése és tudatos átgondolása segít a gazdasági fejlődés alternatív pályáinak felvázolásában. Három témát vizsgáltunk: 1. Értelmeztük a gazdasági globalizáció fogalmát, s a főbb dimenziókban méréseket végeztünk az EU-tagországok, köztük Magyarország és jelentősebb feltörekvő gazdaságok nemzetközi integráltságára, az eredményeket értékeltük, s mérlegeltük a szakpolitika beavatkozási lehetőségeit. 2. Kritikai módon értékeltük az EU átfogó fejlesztési és reformstratégiáját, a lisszaboni folyamatot, s a legfontosabb koordinált európai politika, az Európai Foglalkoztatási Stratégia potenciális szerepét az összehangolt nemzeti fejlesztési stratégiában. 3. A szokásosnál dezaggregáltabb szektorális bontásban, növekedési elszámolási keretben azt vizsgáltuk, hogy mely főbb gazdasági szektoroknak tulajdonítható az elmaradottabb országok termelékenységi lemaradása a fejlettekhez képest. Azt kaptuk, hogy a lemaradás a kereskedelem tárgyát képező feldolgozóipari beruházási és fogyasztási javak előállítása területén a legnagyobb, míg a fogyasztási szolgáltatások illetve az építési tevékenység terén az elmaradás lényegesen kisebb. | In recent years, growth in the Hungarian economy has been determined increasingly by global developments as well as forces of regional integration. These changing conditions imply both new opportunities and incalculable or irrational constraints for the national economies. The identification and analysis of these opportunities and risks help in drawing up alternative paths of economic development. Three themes were studied: (1) We defined and analyzed the concept of economic globalization, and measured the extent of international integration of the EU members states (including Hungary) and major emerging economies in the main aspects of globalization. Results were evaluated, and various forms of policy interventions analyzed. (2) The comprehensive reform-strategy of the EU, the Lisbon Process was scrutinized, and the most important EU policy, the European Employment Strategy was analyzed from the point of view that what potential role it could play in a harmonized national development strategy. (3) In a development accounting framework and in a detailed sectoral disaggregation we investigated the question that which sectors are mainly responsible for the low aggregate total factor productivity of poor countries compared to that of the more advanced economies. The results showed that lagging behind by the by poor countries is due mostly to the production of tradable equipment and consumption goods, while it is much less due to the provision of services and construction.