A hazai holocén homokmozgási periódusok, valamint a laboratóriumi és terepi mérésekkel meghatározott szélerózió veszélye a védekezési lehetőségek tükrében = Study on periods of Holocene sand movement, and on wind erosional hazard and the possible ways of protection determined by laboratory and field measurements

摘要

A geomorfológiai, fejlődéstörténeti kutatások keretében új (OSL) és hagyományos (14C, palynológiai) kormeghatározási módszerek alkalmazásával a Nyírségben és a Duna-Tisza közén kiválasztott mintaterületeken olyan új adatokat nyertünk, amelyekkel a holocén homokmozgási periódusokat pontosítottuk. Megállapítottuk, hogy a preboreális, boreális fázisokban és az atlantikus szárazabb időszakaiban mindkét területen volt homokmozgás. A holocén második felében a szélerózió már egyértelműen emberi tevékenységhez köthető, amint azt a kor- és régészeti adatok is mutatják. A két terület homokmozgási időszakaiból kitűnik, hogy a Duna-Tisza közén jóval többször mozgott a homok, ami az eltérő csapadékával, növényzetével és az antropogén hatással magyarázhatunk. A szélerózió és az ellene való környezetkímélő védekezés témakörébe tartozó kutatásainkat laboratóriumban és terepen végeztük. Meghatároztuk a kiválasztott mintaterületek eltérő textúrájú talajainak a kritikus indító sebességét, és erodálhatóságukat. Potenciális széleróziós térképeket szerkesztettünk, és jelentősen bővítettük a hazai Széleróziós Információs Rendszer adatbankját. Meghatároztuk a különböző talajok víztartó képességét és a felszínen kialakult kérgek jellemzőit, illetve védő hatását. A mezővédő erdősávokat geoinformatikai és terepi módszerekkel felmértük és értékeltük. A kutatásnak elsősorban a szélerózió elleni védekezésnél, illetve a védekezés tervezésénél van gyakorlati jelentősége. | Based on the results of the geomorphological and sedimentological investigations (OSL, 14C and palynology) new data were published on the Holocene development phases and aeolian activity on the study areas in the Nyírség and Danube-Tisza Interfluve. During the Preboreal, Boreal Phases and in the drier periods of the Atlantic blown-sand movement was typical in both regions. In the second half of the Holocene the aeolian activity was in close relationship with the human activity as it was proven by the age of the samples any the archaeological findings. In the Danube-Tisza Interfluve sand movement was more frequent, which can be explained by the lower precipitation, sparser vegetation and more intensive human impact in the region. The measurements on wind erosion and the possible ways against it were made on natural parcels and in wind tunnel. The threshold velocity and erodibility of soils with different texture was determined. The potential wind erosion map of Hungary was created, building it into the National Wind Risk Information System. The water preserving capacity of the soils was also determined, as well as the characteristics of the soil crusts. Shelter-belts were mapped and analysed applying GIS. The results of the research could be applied in practice during the planning process of the protection against wind erosion.