To trust or not to trust. Trust Towards Democratic Institutions in Central and Eastern Europe after theudRegime Change in 1989-1990 – with a Special Focus on Hungary = Bízni vagy nem bízni?udA demokratikus intézmények iránti bizalom a rendszerváltás után Kelet- és Közép-Európában – és ezen belül Magyarországon védés előtt

摘要

A szerző disszertációjában azt vizsgálja, hogyan változott a társadalmi bizalom Kelet- és Közép-Európában, illetve ezen belül Magyarországon a rendszerváltást követő két évtizedben. A kutatás nagyrészt exploratív megközelítést használ, de konfirmatív része is van. A bizalom elméletei közül a civil társadalom, a társadalmi tőke és a „trust as a process” megközelítésre, valamint Niklas Luhmann bizalomelméletére támaszkodik, az intézményelméletek közül pedig a gazdasági, racionális döntéselméleti, valamint a kulturális, történelmi – más terminológiával „calculus approach” és „cultural approach” – elméletekre. A szerző a dolgozathoz nemzetközi összehasonlító felméréseket, magyarországi, 20 évet felölelő idősoros reprezentatív felméréseket, valamint saját magyarországi reprezentatív felmérést használt fel.udA dolgozat egyik törekvése az volt, hogy az intézményi és a társadalmi bizalom néhány jelentősebb elméletének megállapításait vizsgálja empirikus adatokon matematikai-statisztikai modellekkel. Második célja az volt, hogy feltárja, milyen társadalmi-kognitív folyamatok zajlottak le a kelet- és közép-európai új demokráciákban, ezeken belül is Magyarországon az intézmények iránti bizalom szempontjából. Hogyan alakult a bizalom különböző intézmények és intézménytípusok iránt, milyen a bizalmi képe a közvéleményben ugyanannak az intézménynek a különböző országokban, és megfigyelhető-e valamilyen szabályszerűség az intézményi bizalom alakulásában az eltelt évtizedekben. A disszertáció harmadik és egyben legnagyobb kihívást jelentő célja az volt, hogy túllépjen a szokásos intézményibizalom-vizsgálatokon abban az értelemben, hogy nem csak az egyes intézmények iránti bizalom szintjét, trendjét és társadalmi-demográfiai háttérváltozókkal való összefüggését kívánja vizsgálni, hanem megpróbálja különböző statisztikai módszerekkel feltárni a bizalom tartalmát. Azaz hogy mi alapján hozzák a polgárok a bizalomra vonatkozó döntéseiket, hogyan lehet modellezni az intézményrendszert a polgárok bizalma alapján, milyen társadalmi csoportok állapíthatók meg az intézmények iránti bizalmuk erőssége és struktúrája alapján, hogy ezek a csoportok hogyan változtak a demokrácia első két évtizedében, és végül hogy miként lehet a szűk környezet, az anonim mások és az intézmények iránti bizalmat rendszerszerűségében, több aspektusból együtt vizsgálni.