A Dráva nagy eséssel és bőséges fenékhordalékkal rendelkezik, így a medre is dinamikusanudformálódik. Ezért a vízrendszert érő (antropogén) hatásokra gyors és látványos hidro-morfológiai válaszokatudadhat. Célunk a Dráván található két kanyarulat fejlődésének (partépülés és hátrálás) és az azt befolyásoló indirekt antropogén tevékenység hatásainak a vizsgálata, geoinformatikai és dendrológiai eszközökkel. A vizsgáltudkanyarulatokban leszűkült a meder (22-28%-al), amely összefüggésbe hozható a horvátországi vízerőművekudvízszintcsökkentő hatásával. A horvát erőművek üzemelése előtti (1975) években még a gyakori árvizek és audjelentősebb közepes vizek építették az övzátony-felszíneket. Azonban a cakoveci (1982), majd a Donja Dubravai(1989) vízerőművek felépítését követően a vízszintek 0,3-0,75 méterrel lecsökkentek. Ennek hatására viszont már inkább a zátonyfelszínek szárazulattá válásával növekedett az övzátony-felszínek kiterjedése. Ezek pedigudbeerdősültek és szigetekké vagy a parthoz simuló övzátony-sorokká alakultak át. A kavicszátonyok átformálódásaudazonban nem egyenletesen ment végbe, ugyanis előfordultak olyan évek, amikor jelentős kiterjedésű térszínekudstabilizálódtak. Például 1994-1998 között a vizsgált kanyarulatok zátonyfelszínének 14-21 %-án telepedett megudaz erdő, vagy 2002-2004-ben, a 8,5-11 %-án. A partépülés ütemét a parterózió is követte. Vizsgálataink szerint audparthátrálás mértékét nagyban befolyásolják az erodálódó partszakasz tulajdonságai (hossz, magasság, sodorvonallaludbezárt szög), illetve a vízerőművek vízjárás módosító hatása miatt elmaradó árvizek is. Mindkét vizsgáltudkanyarulatra jellemző, hogy fejlődésükben alapvető szerepet játszanak a zátonyfejekből képződő szigetmagok.udEzeket fejlődésük kezdeti időszakában még átfolyás választja el a stabilizált felszínű övzátony-sortól, de később ezek az átfolyások feltöltődnek vagy a vízszintek lecsökkennek, és így a szigetek hozzáforrnak az övzátonyokhoz.udMindezekkel egyidőben a zátonyfejekhez egyre nagyobb kiterjedésű kavicszátonyok is kapcsolódnak. Azudövzátony-felszínek épülése folyásirányban lefelé és oldalra is jellemző, amit jelentősen befolyásol a sodorvonaludhelyzete is. Ahogy a kanyarulat egyre fejlettebbé válik, az övzátony-felszín középső szakasza kezd dinamikusudépülésbe. Ilyenkor a folyásirány felőli felső része már pusztul, míg folyásirányba lefelé épül, ezért lefelé halad audkanyarulat.
展开▼
