Interszekció-konszolidáció és kulturális tömbök a magyar társadalomban = Intersection-consolidation and cultural blocks in the Hungarian society

摘要

A kutatás vezérmotívumát a Peter Blau differenciálódási elméletének fogalmi párosa, az interszekció-konszolidáció strukturális paraméterei képezték. Tervezetünk annyiban jelentett hangsúlyeltolódást az eredeti kerethez képest, amennyiben a fogalompárosnak nem csak a független változó szerepében, hanem önmagában is kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. Kiindulópontunk szerint nem csak valamely társadalom (vagy szűkebb társadalmi egység, régió, stb.) egyenlőtlenségi viszonyaról, de csoportszerveződéseinek jellegéről is alapvető információt nyújthat. Az országos és fővárosi mintát is bevonó vizsgálat számos ponton kapcsolódott a témavezetők nyolcvanas évek második felében folytatott kutatássorozatához a magyar társadalom kulturális-interakciós rétegződéséről, s ez több időbeli összevetést is lehetővé tesz. A kulturális, gazdasági, kapcsolathálózati és politikai erőforrások összekapcsolódása tekintetében már a nyolcvanas évekbeli időpontban is a tényezők jelentős egymásba fonódásáról beszélhettünk, s ez - a konszolidáció irányába mutatva - 2005-re inkább csak erősödött. Az egyes erőforrások szerepére vonatkozóan is igaz az állandóság és változás együttes jelenléte. A kulturális erőforrások megtartották korábbi vezető szerepüket a szóban forgó szerveződésben, azonban a rendszerváltást követően az anyagi dimenzió nemcsak felzárkózott, de kis mértékben még előbbre is lépett. Közel hasonló mértékű emelkedés tapasztalható a kapcsolathálózati tényező jelentőségét tekintve ? mintegy megerősítve azt a kiemelt figyelmet, amelyet a jelen vizsgálódás is juttat a szóban forgó erőforrásoknak. | The twin structural parameters intersection-consolidation by Peter Blau presented themselves as lead concepts of the study. Our project introduced some shift of emphasis compared to the original framework, inasmuch the conceptual couple were highlighted not only in their role of independent variables, but in themselves. Our point of departure has made an assumption on their capacity of highlighting both the relationships of inequalities of a given society (or a more limited, e.g. territorial social entity), and the character of its group-formations. On several points, the study (with a survey covering a national and a Budapest sample as well) followed the tracks of the series of research from the second half of the eighties conducted by the present project leaders on the cultural-interactional stratification of the Hungarian society, yielding a chance for a number of temporal comparisons. As to the joint correlation of the cultural, economic, social network and political resources, the baseline findings from the eighties already exhibited a considerable intertwining of individual factors, which was only confirmed by our 2005 findings, suggesting some shift toward the end of consolidation. The simultaneous presence of stability and change is also observed with the role of individual factors. Cultural resources have kept their prominence as to the organization of various components, while material resources have caught up in the wake of the change of system. The relevance of the social network factor has also grown, confirming the distinguished attention attached by the study to the given resources.