Az értelmi fejlődés, a viselkedésszervezés egyidejű és longitudinális összefüggésmintázatai a perinatális rizikó és a környezeti feltételek függvényében: koraszülött és időre született gyerekek követése iskoláskorig = Concurrent and longitudinal patterns of mental and behavioural development in function of perinatal risk and environmental background: follow-up of preterm and full-term children into school age

摘要

Előző OTKA pályázatunk keretében születésüktől 4 éves korig követtük egy mérsékelt rizikószintű koraszülött gyerekekből álló csoport valamint egy időre született, egészséges csoport fejlődését. A jelen pályázat lehetővé tette a longitudinális kutatás újabb adatgyűjtési hullámát a gyerekek 6-7 éves korában, és a korábbi fejlődési adatok fölhasználásával mód nyílt a fejlődés hosszabb távon érvényesülő összefüggéseinek elemzésére. 4 éves korra úgy tűnt, hogy a koraszülött csoport javarészt behozta a korábbi fejlődési vizsgálatok alkalmával tapasztalt lemaradását, ez a tendencia azonban nem folytatódott tovább. 6 éves korban - noha az átlagos értékek az értelmi fejlődés minden vizsgált mutatójában a normál zónába tartoznak - az időre született egészséges csoport teljesítményével összehasonlítva a koraszülöttek markánsan alul maradtak. A teljesítmények egyidejű és longitudinális összefüggés-mintázatainak elemzése megfontolandó tanulságokkal szolgált. Tovább dolgoztunk az anya-gyerek interakcióról valamint a vizsgálati helyzetekről korábban készült videofelvételeken is. A 4 éves korban rögzített interakciók elemzése a korábbi megfigyelésekkel szemben a koraszülött gyerekeket megkülönböztető viselkedéses jellemzőket azonosított, az anyák viselkedése viszont már nem tért el a két csoportban. Megfigyeléses adataink alátámasztják a korábbi kutatásokban tapasztaltakat, amelyek szerint koraszülött gyerekeknél a temperamentum és a mentális fejlődés szoros kapcsolatban áll. | In our previous research a group of moderate-risk preterm infants and a comparison group of healthy full-term infants had been followed from birth through 4 years. The present grant made a new wave of data collection possible at the age of 6-7 years. It also gave us an opportunity to analyse longer-term developmental patterns using data from earlier stages of the children's growth. By 4 years the preterm children appeared to have caught up, overcoming the developmental delays found at the earlier assessments. However, the promising trend did not seem to continue. Although at age 6 the mean scores of the preterm sample on all outcome measures fell within the normal range, their performances lagged behind the performances of the non-risk comparison group. The analysis of the concurrent and longitudinal patterns of performances gave us further insights to the long-term impact of premature birth. In addition to the analysis of the developmental data, we continued working on the videotapes of mother-child interactions recorded in the previous years. At 4 years of age the behaviours of the preterm children had more distinct characteristics than in infancy, while the differential behaviours found earlier in their mothers were not present any more. Our observational data corroborate the strong link between the mental development and temperament in preterm children reported by several authors.