Oktatás és politika. Kőbányai kutatás a hatalom új formáiról: helyi politika, iskolába ''rendezett'' gyerekek és nyilvánosság. = Education and Politics. Study on the new forms of power in the 10th District of Budapest: local government, the ''classified'' child and the public sphere.

摘要

A kutatás során - feldolgozva a vonatkozó szakirodalmat és a korábbi hazai kutatásokat e tárgyban - egy budapesti kerület empirikus (kérdőív, mélyinterjú, megfigyelés) oktatásszociológiai vizsgálatát végeztük el. A legfontosabb célunk az volt, hogy megmutassuk: az oktatáspolitika valami egészen mást jelent a mai Magyarországon, mint amire általában gondolni szoktak - laikusok, kutatók és döntéshozók egyaránt. A ''döntéseket'' a decentralizált magyar rendszerben kevésbé az állami döntéshozók, mint inkább (1) az iskolapiac (szülői döntések), (2) helyi döntéshozók (az önkormányzatok mint iskolafenntartók), (3) ''utcaszintű bürokraták'' (street level bureaucrats), vagyis maguk az oktatási intézmények és pedagógusok, (4) az ún. iskolatudományok képviselői (pszichológusok, gyógypedagógusok, logopédusok -- nevelési tanácsadók) hozzák. A nemzetközi tendenciának megfelelően maga az állam is újfajta módon igyekszik (már amennyire tud) részt venni az oktatásirányításban: ezt nevezik poszt-bürokratikus irányításnak (pályázatok, anyagi ösztönzés, mérés-értékelés, jó gyakorlatok terjesztése stb.). Az egyenlőtlenségek és a szegregáció kérdését is a politika ezen új működésmódjainak és helyszíneinek figyelembevételével kell újrafogalmazni. Hiszen némi túlzással - a magyar oktatási rendszer mint olyan voltaképpen nem is létezik. | In our research, linked to the field of educational sociology, we conducted an empirical study in a Budapest district, using survey methods, interviews and participant observation (which was preceded by the review of the literature and previous researches in the field). Our main goal was to show that school policy in the present Hungarian context differs in a surprising way from what we and others (laymen, researchers, decision makers) have thought so far. Decision-making in this decentralised system does not, or only partially belong to State actors; rather, decisions are made, processes are influenced by the (1) school market (the parents'choice), (2) local authorities (as the financial & administrative supervisors of schools), (3) street level bureaucrats (the schools and teachers themselves), (4) representatives of the ''school-sciences'' (psychologists, special and remedial education specialists, speech therapists). Following international tendencies, the State itself strives to conduct a new kind of educational policy (if any), characterised by 'post-bureacratic regulation' (financial incentives, evaluation, calls, diffusion of good practices, etc.) Therefore, the question of educational inequalities & segregation has to be raised in a new way as well, by taking into consideration these new locations and new mechanisms of politics. And even more so, that the Hungarian educational system as such, as a unitary object of research, shall we dare to say, does not even exist.