Novekvo terhelésnél no a térfogattomeg és a pórusvíznyomás. Emelkedo terhelési idovel nagyobb süllyedés jon létre és ezáltal egy kisebb eloterhelés. Az elotérhelést a hidraulikus feszültségváltozáson keresztül a talajdeformációbefolyásolja, a terhelés és a terhelési ido függvényében. Egy lezárt süllyedési folyamathoz és ezáltal egy valós eloterhelési értékhez addig terheljük a talajt, amíg a terhelés hatására fellépo pórusvíznyomás ismét az adott terhelési szintnél a kezdeti érték kozelébe nem kerül. A hidraulikus feszültségváltozásból egy terhelési folyamat (0-tól 400 kPa-ig) alatt lehet a kritikus tartományt meghatározni. A pórusnagyság, a térfogattomeg és a telítettségi fok függvényében a deformáció során elért kritikus tartományban az eloterhelés elott a talaj kevésbé víztelített, mint az elso terhelési ágban. A hidraulikus feszültség nagyságának változása alacsonyabb terhelésnél kovetkezik be, mint amit a CASAGRANDE (1936) módszerével kiszámolt eloterhelés mutat. A Casagrande-féle eloterhelés mellett meg kellene nevezni azt a terhelési értéket is, amelynél a hidraulikus feszültségváltozás található. Az eloterhelési értékkel és a hidraulikus feszültségváltozással együtt számszerusítheto egy terhelés hatására bekovetkezett szerkezet- és pórusfunkció- változás a talajban. A hidraulikus feszültség fordulópontja és az osszenyomódási gorbe legkisebb gorbületi sugara által meghatározott pontokra illesztett egyenesek kozelítenek egymáshoz novekvo terhelési idovel és metszik egymást egy elméleti pontban. Az elméleti metszéspontban a hidraulikai és mechanikai feszültségek a talajban kiegyenlítik egymást. Az egyenesek által lehatárolt terület függ a talaj szerkezetétol.Jelen kutatás a Konrád Adenauer Alapítvány osztondíj-támogatásával folyt.
展开▼
