A muvelés hatása a talaj szén-dioxid kibocsátására II. A talaj vízpotenciál értéke és CO_2 emissziója kozotti osszefuggések vizsgálata laboratóriumi módszertani tesztelés során

摘要

A talaj szén-dioxid kibocsátását, valamint általában véve a talaj szénkészletének változásait az utóbbi idoben jelentos tudományos érdeklodés kíséri a klímaváltozással mutatott szoros osszefuggésének koszonhetoen. A mezogazdasági muvelés alatt álló talajok az okszeru gondozásnak betudhatóan lehetoséget biztosítanak a talaj szénveszteségének csokkentésére vagy a szénmegkoto képesség novelésére, amely-lyel párhuzamosan javul a talaj minosége. A megfelelo kezelési módok fejlesztéséhez nélkulozhetetlen a talaj légzés mechanizmusainak megismerése, valamint a talajlégzést befolyásoló biotikus és abiotikus tényezok megváltozására adott válaszának vizsgálata, melynek során elengedhetetlen a legkorszerubb módszerek alkalmazása.Jelen tanulmányban a talajrespiráció laboratóriumi mérésének módszertanát vizsgáljuk. Vizsgálatainkban két célt tuztunk ki: 1. a talaj bolygatás emissziómérésre gyakorolt hatásának felmérését és annak kikuszobolését, 2. a talajnedvesség hatásának vizsgálatakor biztosítani a kulonbozo fizikai féleségu talajok osszevethetoségét.A kísérleti eredmények értékelése után a bolygatatlan talajminták vizsgálatát ajánljuk, amelyek jóval megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak a talajlégzésol, mivel a talajszerkezet a leheto legkevésbé változik meg. Vizsgálataink alapján azt is megállapítottuk, hogy a kulonbozo fizikai féleségu talajok esetén a talaj C0_2-kibocsátásának értékelésekor az eredmények osszehasonlíthatósága érdekében a talaj vízpotenciált ajánlott használni a térfogatszázalékos talajnedvesség-tartalom helyett.Tóth Eszter publikációt megalapozó kutatása a TAMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001, Gelybó Gyorgyié a TAMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és mukodtetése országos program címu kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutatás szakmailag kapcsolódik az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA K101065 és OTKA K104816) projektjeihez.