A klímaváltozásnak koszonhetoen a kovetkezo évtizedekben a talajok defláció veszélyezettségének mértéke emelkedni fog hazánkban (csorba et al. 2012). A kutatásunk során arra kerestunk választ, hogy a talajtani alaptulajdonságok mikéntbefolyásolják a kritikus indítósebességet és jelenleg mennyire defláció veszélyeztetettek a Dél-Alfold talajai.Mintateruletként a Szeged kornyéki talajokat választottuk. A vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az osszes vizsgált talajparaméter kozul az agronómiaiszerkezet, azon belul is a rogfrakció az, ami leginkább befolyásolja a kritikus indítósebességet. Ez felhívja a figyelmet az ember szerepére, aki megfelelo agrotechnikával képes lenne a széleróziós kockázat csokkentésére (Bodolay 1966; Shahabinejad et al. 2019). A szélcsatornás kritikus indítósebesség vizsgálatok eredményeit osszevetettuk az idojárási adatokkal, és ezek eredményeit kivetítettuk Csongrád megye teruletére. Kutatásunk során meghatároztuk a széleróziós események jellemzo éves elofordulását (homok: 16,8 esemény; homokos vályog és vályog 1,6 esemény; agyagos vályog: 0,4 esemény), ezen események átlagos hosszát (homok: 3,0 óra; homokos vályog és vályog 1,4 óra; agyagos vályog: 1,0 óra)és a deflációnak kitett teruletetek aránya Csongrád-megyében (homok: 8,4%; homokos vályog és vályog 29,1%; agyagos vályog: 20,0%).Kutatásunkkal képet kaptunk arról, hogy a defláció mekkora teruletet érint és mennyire jelentos talajvédelmi probléma Csongrád megyében. Korábbi kutatásaink bizonyítják, hogy egy párperces széleróziós esemény is súlyos veszteséget okozhat a talajok tápanyagtartalmából (farsang et al. 2011; Farsang 2016), mely csupán csak egy aspektusa a szélerózió negatív hatásainak.
展开▼
