Transznacionális vállalatok és hálózataik: Szingapúri tanulságok úton az innováció-vezérelt gazdaság felé = Transnational corporations and their networks Lessons from Singapore on the road towards innovation-driven economy

摘要

(...) A transznacionális vállalatok hálózatainak szerepét kutatva, bemutatjuk, értékeljük az elmúlt 15 évben a nemzetközi és hazai szakirodalomban az elemzésükre kialakult kereteket. Magyarországon a három elemzési keret (globális értékláncok (GVC), globális termelési hálózatok (GPN) és globális innovációs hálózatok (GIN) közül a globális értéklánc elemzési keretet alkalmazták eddig főként a kutatók, kvalitatív kutatásokkal hozzájárultak a leányvállalatok feljebblépésének megismeréséhez a magasabb hozzáadott értékű termékek, termelési eljárások és funkciók felé, s ezzel a GVC elemzési keret pontosításához. Míg a GVC elemzési keretből véleményünk szerint is az értéklánc mentén „feljebblépés” mindenképpen tanulmányozandó vonatkozás, fontosnak tartjuk egyidejűleg vizsgálni a gazdaságföldrajzi alapokról kifejlesztett GPN elemzési keret alkalmazásával, a leányvállalatok sokszereplős hálózati kapcsolódásain keresztül létrejövő beágyazódását, beágyazottságát is. A szakirodalmi előzményekből kiindulva felállítottunk egy új kutatási modellt, mellyel a transznacionális vállalati hálózatok és az adott földrajzi helyszín - a lokáció - kölcsönhatását vizsgáltuk. A modellben integráltuk az eddigi a szakirodalomban csak elkülönülten alkalmazott elemzési kereteket. Az átfogó kép kialakítása érdekében bevontuk a modellbe a beágyazódásra ható erőforrás alapú versenyképességi tényezőket, a politika és kultúra szerepét, valamint a gazdaságpolitika és intézményrendszer releváns tényezőit. A modellt a szingapúri elemzés és a magyarországi kvalitatív kutatás során teszteltük. udAz elmúlt 25 évet elemezve kerestük azokat a gazdaságpolitikai és intézményrendszeri okokat, amelyek Szingapúrt segíthették a bérelőnyre alapuló külföldi beruházások vonzásától az innováció-vezérelt gazdaság felé vezető úton. Új szemléletben tekintettük át a nemzetgazdasági fejlesztési szempontok, úgy, mint az oktatás és K+F politika, valamint a vállalati magatartás és iparági építkezés kapcsolatait. Bizonyítottuk, hogy az innováció-vezérelt gazdaságra áttérést a hosszú távú gazdasági stratégiához illeszkedő, világszínvonalú oktatás, és a hatékony kutatás-fejlesztési intézményrendszer létrehozásával érték el. Kvantitatív és kvalitatív kutatással igazoltuk, hogy az állam által adott impulzus fenti funkcionális területeken, impozáns eredményeket hozott a TNC leányvállalatok és beszállítóik magas hozzáadott értékű tevékenységekre feljebblépésében. (...)