Spiritualitás - vallás - egészség. Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében = Spirituality — religion — health. Youth’s mental health in light of the indicators of spiritual well-being

摘要

A pozitív pszichológiában az ún. humán erősségek és adaptációt szolgáló karakterjegyek között tartjuk számon a spiritualitást. A serdülőkori spiritualitásnak különösen nagy jelentősége van, hiszen hatékony védőfaktor és fejlődéstani erőforrás. Jelen tanulmányunkban ezért azt vizsgáltuk, hogy a spirituális jóllét miként függ össze a mentális egészség két mutatójával, a depressziós tünetegyüttessel és az élettel való elégedettséggel. Kérdőíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14—21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függő változóként szereplő depressziós tünetegyüttes és az élettel való elégedettség, valamint a független változóként alkalmazott spirituális jóllét mutatói (vallási és egzisztenciális jóllét) közötti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk, a modellbe olyan egyéb potenciális védőfaktorokat is bevonva, mint az optimizmus és a belső/külső kontroll. A kétoldalú kapcsolatokat jellemző korrelációs együtthatók megerősítik az optimizmus és a belső kontroll, valamint az egzisztenciális jóllét összefüggését az alacsonyabb depressziópontszámmal és az élettel való elégedettség nagyobb mértékével.A többváltozós elemzés szerint a depresszió legerősebb prediktora az optimizmus, amit az egzisztenciális jóllét követ; az élettel való elégedettség esetében a sorrend fordított. Emellett a külső kontroll nemcsak depresszióra hajlamosít, hanem rontja az élettel való elégedettséget is. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy azok a serdülők, akik optimisták, választ találnak az egzisztenciális kérdésekre, és nem a külső kontrollban bízva hozzák döntéseiket, kevésbé hajlamosak depresszióra és életükkel is elégedettebbek. | In positive psychology, spirituality has been viewed as an element of human strengths and adaptation-prone characters. Adolescent spirituality has particularly a great significance since it may be an effective protective factor and developmental asset. In the present study, we investigated how spiritual well-being might be related to two indicators of mental health, namely, depressive symptomatology and satisfaction with life. The data collection of the questionnaire survey was going on among 656 high school students in Szeged, Hungary (age range between 14—21 years, mean = 16.5 years, SD = 1.5 years of age, 49.1% of the sample was female). Associations between depression and satisfaction with life (as dependent variables) and indicators of spiritual well-being (religious and existential well-being as independent variables) were assessed using multiple linear regression analysis (stepwise method) including other potential protective factors, such as optimism and internal/external locus of control. Correlational coefficients characterizing bidirectional connections reassured the relationship of optimism, internal locus of control, and existential well-being with lower level of depression scale points and greater amount of satisfaction with life. According to the multivariate analysis, optimism was the strongest predictor of depression that was followed by existential well-being; in terms of life satisfaction, the order was the reverse. Besides, external locus of control proned to depression as well as it worsened the level of life satisfaction. Based on these findings, we may conclude that adolescents who are optimistic, find an answer for existential requests, and do not make their decisions based on external locus of control, are less likely to have depression and more likely to be satisfied with their lives.