A modernitás eleganciája. A kritikai szembenézés társadalomtudományi gyakorlatának néhány aspektusa. udGracefulness of Modernity.udAspects of Critical Approach in Social ScienceudPractices.

摘要

A modern szerteágazó jelentéssel bíró fogalom; a belőle képzett kifejezések – mint például a modernizmus, a modernizáció, a modernitás vagy a posztmodern – pedig nemcsak a tudományosságban, hanem a közbeszédben is sokat vitatott kérdésekre vonatkoznak. A tanulmány célja a magyar néprajzban honos gyakorlatok néhány aspektusának átgondolása egyaránt szem előtt tartva a nemzetközi antropológiai kutatások eredményeit és a kortárs társadalomtudományi elvárásokat. Először röviden áttekintem, hogy a hazai néprajz területén milyen kontextusban és jelentésben használatosak a modern és a belőle képzett fogalmak összehasonlítva azok használatát az angolszász kulturális antropológiai gyakorlatbani jelentésükkel. Ezt követően egyrészt a kortárs, globális szociokulturális folyamatok és a klasszikus terepmunka módszer közötti összefüggéseket tárgyalom, kitérve a terepmunkás habitus egyik kortárs alternatívájára, a több színterű etnográfia (multi-sited ethnography) módszerére. Másrészt a társadalomtudományi tudás gyakorlati értékének problémáját vizsgálom (elmélet-gyakorlat összefüggését és a politika-hatalom kérdését). Megítélésem szerint a terepfogalomra és az alkalmazásra vonatkozó megállapítások a hagyományos néprajztudományi praxis reflektív, kortárs társadalomtudományi összefüggésekben történő újragondolásához, az átörökített formákkal történő kritikai szembenézés gyakorlatának kialakításához nyújtanak alternatívát.udThe concept of modern has diverse meanings;udthe terms derived from it, such as modernism,udmodernization, modernity or postmodern, refer toudstrongly controversial problems not only in theudscholarly world but in the public discourse as well.udThe aim of the paper is to reconsider some aspectsudof the practice of Hungarian ethnology payingudattention both to the achievements of internationaludanthropological research and the contemporaryudrequirements of social sciences. First, I give a shortudoverview of the contexts and meanings of the termudmodern and other concepts derived from it as itudhas been used in the field of Hungarian ethnologyudmaking a comparison between their nationaludapplication and their meanings in the practice ofudcultural anthropology in the English-speakingudworld. Then, on the one hand I will discuss theudinterconnected relationship between contemporaryudsociocultural processes and the classical fieldworkudmethodology, also touching upon multi-sitedudethnography as a contemporary alternative of theudfi eldwork habitus. On the other hand, I will studyudthe problem of the practical values of social scienceudknowledge (theory and practice, politics andudpower). In my view, the observations referring toudthe changing concept of the field, as well as to theudquestion of application, provide an alternative wayudof reconsidering the traditional ethnological praxisudin a reflexive, contemporary rapport. Furthermore,udthey offer options how to make a critical approachudto the conventional, inherited forms of Hungarianudethnology.