A fémionok lehetséges szerepe az idegrendszeri betegségek kifejlődésében és lefolyásában. A hisztidintartalmú peptidek átmenetifém-ionokkal való komplexképződési folyamatai = Metal based neurodegeneration. Transition metal ion complexes of oligopeptides containing histidine

摘要

1. Kistagszámú hisztidintartalmú-peptidek átmenetifémionokkal alkotott törzs- és vegyes fémkomplexei: A hisztidin nitrogén donoratomok az elsődleges fémkötőhelyek. Ezek koordinációjával makrokelátok képződhetnek, illetve önálló fémmegkötőhelyek lehetnek, ezért kétmagvú komplexeket képeznek, és vegyes fémkomplexek kialakulására is lehetőség van. 2. A prion fehérje peptidfragmenseinek Cu(II)-, Ni(II)-törzskomplexei és Cu(II)/Ni(II) vegyes fémkomplexei: A vizsgált fragmensek általában annyi fémion megkötésére képesek, ahány hisztidint tartalmaznak. Amíg a Cu(II)-ionok számára a 111-es, a Ni(II)-ionok számára a 96-os hisztidin a preferált kötőhely. 3. A ß-amiloid Ni(II) törzs-, illetve Ni(II)/Cu(II) és Ni(II)/Cu(II)/Zn(II) vegyes fémkomplexei: A Ni(II)-ionok esetén is az N-terminális részen történő kötődés preferált. Sem a Zn(II)-, sem a Ni(II)-ionok nem képesek kiszorítani a Cu(II)-iont a ß-amiloid peptid fémion-megkötőhelyeiről, azonban mindkét fémion képes megváltoztatni a Cu(II)-ionok eloszlását a különböző fémion-kötőhelyek között. 4. Amilin fragmensek Cu(II)-ionokkal való kölcsönhatása: Bár a patkány amilin 17-29 fragmense nem tartalmaz a fémion koordinálódását elősegítő oldalláncokat, a fiziológiás pH-tartományban egy ekvivalens fémion megkötésére képes. Az aszparagin amidcsoportja is elsődleges fémionkötőhely lehet, koordinálódásával indukálhatja a peptidvázbeli amidnitrogének deprotonálódását. | 1. Transition and mixed metal complexes of short histidine containing peptides: Histidyl residues are the primary metal binding sites resulting in the formation of macrochelates or they can act as independent metal binding sites, providing a good chance for the formation of dinuclear and various mixed metal complexes. 2. Cu(II), Ni(II) and mixed metal complexes of the peptide fragments of human prion protein: Usually all fragments are able to bind as many Cu(II) ions as the number of histidyl residues. His111 and His96 were assigned as the preferred binding sites of Cu(II) and Ni(II), respectively. 3. Ni(II) complexes and Ni(II)/Cu(II) and Ni(II)/Cu(II)/Zn(II) mixed metal complexes of amiloid-ß: Ni(II) ions also prefer the coordination at the N-terminus. Neither zinc(II) nor Ni(II) can, however, substitute Cu(II) in the mixed metal complexes of amiloid-ß, but both metal ions are able to alter the distribution of Cu(II) ions among the various binding sites. 4. Copper(II) complexes of amylin fragments: Although rat amylin(17-29) does not contain any strongly coordinating side chain residues but it can bind one equivalent of copper(II) ions under physiological conditions. The amide group of asparagine can also be primary metal binding site, its coordination may induce the deprotonation of the amide functions of the peptide backbone.