Magyarország árvaszúnyog-faunájának (Diptera: Chironomidae) jegyzéke az előfordulási adatok és sajátosságok feltüntetésével Checklist of the non-biting midges (Diptera: Chironomidae) of Hungary with notes on records and peculiarity of the occurence of the species

摘要

Az árvaszúnyogok (Chironomidae) családja a legjelentősebb vízi gerinctelenudállatcsoportok közé tartozik. Képviselőik lárváit egyaránt megtalálhatjuk állóvizekbenudés vízfolyásokban, az üledékben és a vízinövényzet között, sőt egyes fajaik (pl. többudSmittia faj, Axarus fungorum) terresztris élőhelyeken (ürülékben, gombákban) fejlődnek. Ezen kívül ismerünk hínár- és mocsárinövényekben aknázó (pl.udGlyptotendipes gripekoveni), illetve gerincteleneken ektoparazita (pl. Epoicocladius flavens) lárvájú fajokat is. Az imágók gyakran nagy csapatokban rajzanak a partudmenti növényzet, illetve a víz felszíne felett.udA sok és sokféle ökológiai igényű faj, amelyek között szép számmal vannakudtöbb környezeti tényezőre is szűk tűrőképességűek, nagy indikátorértéket ad a családnak, s így rendkívül jelentőssé válnak a vízminőség jellemzésében, amiről hazánkban is számos munkában beszámoltak (DÉVAI 1990; DÉVAI et al. 1980, 1993,ud1994; SZÍTÓ 1997a, 1997b, 1998a, 1998b, 1999c). A tavak tipizálását is elvégeztékudaz árvaszúnyog-fauna alapján, amelynek hazai kérdéseivel BERCZIK (1957a) foglalkozott.udAz árvaszúnyogok fontos elemei a táplálékláncnak, növényevők, ragadozókudés törmelékevők egyaránt megtalálhatók közöttük. Jelentős haltáplálékszervezetekud(BERINKEY és FARKAS 1956; BÍRÓ P. 1974; BÍRÓ P. és B. MUSKÓ 1995; BÍRÓudP. et al. 1999, 2003; ENTZ 1957; ENTZ és LUKACSOVICS 1957; JÁSZFALUSI ésudPAPP 1966; SPECZIÁR és BÍRÓ P. 1999a; SPECZIÁR et al. 1997; TÁTRAI ésudPONYI 1976; TÖLG 1959, 1960).udAz árvaszúnyogok szerepe meghatározó lehet az anyagforgalomban is, például egy-egy kirepülés során jelentős mennyiségű szerves anyagot távolíthatnak eluda víztérből (BERCZIK 1962b; DÉVAI 1984, 1988, 1992, 1993; DÉVAI et al. 1979;udOLÁH 1976; SPECZIÁR 2000; SPECZIÁR és BÍRÓ P. 1999b; TÁTRAI 1982a,ud1982b, 1985, 1986, 1989). Gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható, kártételükudszámottevő lehet például rizsföldeken (BOGNÁR 1958; BOGNÁR és NAGY 1962;udMEGYERI és SZEKÉR 1957; SZEKÉR 1953; SZILVÁSSY 1963; SZILVÁSSY ésudSZÍTÓ 1971, 1982; SZÍTÓ 1971, 1972; ZILAHI-SEBESS 1954).udJelentőségük ellenére a hazai faunát kevéssé ismerjük, ami elsősorban taxonómiai nehézségekre vezethető vissza. Az árvaszúnyogok jelenlegi osztályozása azudösszes életstádium jellemzőinek egyidejű figyelembe vételével történik. Ez nemudmindig volt így, és a legújabb taxonómiai vizsgálatokig az árvaszúnyogoknál kétféleudosztályozás létezett. Az egyik kizárólag az imágók vizsgálatán alapult, ami kevés ésudnagy fajszámú génuszt eredményezett. A másik, csak a lárvák vizsgálatán alapulóudrendszerre a sok, kis fajszámú génusz volt jellemző. A kétféle osztályozás egymástól elkülönülten létezett, amely rendkívüli módon megnehezíti a régebben közöltudfajok modern szemlélet alapján történő besorolását. Leírtak fajokat bábok, illetveudbábbőrök vizsgálata alapján is, ami tovább bonyolítja az egyes fajok pontos taxonómiai besorolását. További gondot jelent, hogy sok taxonnál napjainkban is folyik audtaxonómiai revízió (pl. Procladius, Einfeldia), ennek köszönhetően sok faj taxonómiaiudhovatartozása még mindig nem egyértelmű. Sok esetben (pl. Chironomusudgénusz) a rokon fajok morfológiai bélyegek alapján nem különíthetők el egymástóludegyértelműen, a biztos azonosítás csak modern taxonómiai módszerek (kariológia,udenzimológia, pásztázó elektronmikroszkópia) segítségével végezhető el, amint erreuda hazai fauna vizsgálata során a Chironomus fajokon DÉVAI és munkatársai (DÉVAI et al. 1983b, 1984a; DÉVAI és PRECZNER 1985) is rámutattak.udMunkánk célja a hazai árvaszúnyog-fauna minél alaposabb feltárása és megismerése. Ennek első állomása a teljes hazai szakirodalom feldolgozása, majd ennekudalapján a hazánk területéről eddig leírt fajok számbavétele és a legfrissebb taxonómiai eredmények alapján történő revíziója volt.ud|udThe family of non-biting midges (Chironomidae) is one of theudlargest families of Diptera. Although it is one of the best known and studiedudfamilies of dipterous flies, the knowledge on the chironomid fauna of Hungary isudstill largely incomplete. This is a checklist of non-biting midges found throughudthe end of 2004 with the utmost references to their reliable records in theudterritory of modern Hungary. The list is based mainly on a review of theudliterature. During the last 104 years 227 works on Chironomidae have beenudpublished. 114 of them include faunistical data. Hitherto a total of 6 subfamilies,ud96 genera and 228 species are known to occur in Hungary, and further 26udgenera and 90 species are expected to occur. In addition, the list includes 34udnomina dubia and 11 names which cannot be placed in the modernudclassification. In the cases of all species the synonymies, the distributional andudthe ecological data are given and the citations on their occurrence in Hungaryudare listed.