1. Kina gazdasaga Kina az 1970-es evek vegeig egy zart, erosen kozpontilag iranyitott gazdasaggal rendelkezo allam volt. Fokozatosan alakult at piacorientalt gazdasagga: a kollektivi-zalt mezogazdasagot maganositottak, az arakat liberalizaltak, az allami vallalatok nagyobb autonomiat kaptak, bankrendszert, illetve reszvenypiacot hoztak letre. A maganszektor gyors novekedesnek indult, es kedvezoen valtoztak a kulkereskedelem es a beruhazasok feltetelei. Az elmult evekben a kormanyzat megujitotta az allami tulajdonban levo vallalatok tamogatasat, ami elosegiti a nemzeti vallalatok globalisan is versenykepes tevekenyseget. Mindezek eredmenyekent a GDP 1978 ota tobb mint tizszeresere novekedett. Kina a vasarloero-paritas (PPP) alapjan, 2010-ben az Egyesult államok utan a vilag masodik legnagyobb gazdasaga, egyben a vilag legnagyobb exportore lett. Az IMF 2011. aprilisi jelentese szerint, az orszag 2016-ra a vasarloero-paritason szamitott osszes GDP tekinteteben az USA-t megelozve a vilag elso gazdasaga lehet. A latvanyos gazdasagi eredmenyekkel szemben a kinai egy fore juto jovedelem nem eri el a vilagatlagot.
展开▼
