A mezőgazdasági kisüzemek jellemzői és fejlesztési lehetőségei = The characteristics of small farms and their development opportunities in Hungary

摘要

Magyarországon a mezőgazdasági kisüzemek az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termelőiudkör legnagyobb létszámú és egyben legnagyobb visszaesést elszenvedő csoportját jelentették. Ezekuda túlnyomórészt önellátásra termelő, vagy félig önellátó gazdaságok napjainkban is jelentős szerepetudjátszanak a vidéki háztartások jövedelmének kiegészítésében, de a mezőgazdasági termelés jelentősudrészének előállításában is. Kutatásunkban e jellemzően nem piaci árutermeléssel foglalkozó, nemudprofesszionális, 4000 euró STÉ alatti mezőgazdasági kisüzemek helyzetét és jövőbeni kilátásait vizsgáljuk,udbemutatjuk főbb ökonómiai, szociológiai paramétereiket, azonosítjuk típusaikat, lehatároljukudaz árutermelővé fejleszthető kisüzemek körét, valamint javaslatokat fogalmazunk meg a fejlesztésüketudelősegítő eszközrendszerre vonatkozóan.udEredményeink szerint a kisüzemek gazdálkodását alapvetően gazdasági aktivitásuk határozzaudmeg: a főállású vállalkozók profitorientáltan, magas eszközlekötés és ráfordítás mellett, hatékonyudmunkavégzéssel állítanak elő jelentős jövedelmet, míg a mezőgazdasági és nem mezőgazdaságiudalkalmazottak, nyugdíjasok és szociális juttatásokból élők gazdálkodását kisebb ráfordítások és eszközlekötés,udalacsonyabb termelési érték és jövedelem, valamint kevésbé hatékony munkaerő-lekötésudjellemzi. Vizsgálatunk ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem profitorientált mezőgazdaságiudtevékenységből is számottevő fogyasztási alap keletkezik, amely a nyugdíjas és szociálisudjuttatásokból élő háztartások jövedelmének jelentős részét, akár harmadát is elérheti.udA kutatás eredményei szerint a 4000 euró STÉ alatti gazdaságok vezetőinek csak kisebb hányadaud– néhány ezer, jellemzően vállalkozói hátterű, fiatalabb korosztályhoz tartozó, képzettebb és árutermelésseludmár korábban is foglalkozó gazdálkodó – esetében reális célkitűzés a főállású árutermelővéudválás. E vállalkozói szemléletű réteg annál is inkább alkalmas erre a szerepre, mivel azudelmúlt időszakban a KAP-területalapú támogatások mellett a termelési infrastruktúra fejlesztésétudlehetővé tevő pályázati forrásokhoz is hozzáfért. A kistermelők túlnyomó része életkori, egzisztenciálisudokokból és a vállalkozói-profitorientált attitűd hiányában nem alkalmas a főállású árutermelővéudválásra. Fejlesztésük vidékfejlesztési és társadalompolitikai szempontból is kívánatos, de csak olyanudkomplex programok formájában képzelhető el, amelyek a rendszeres kiegészítő jövedelemszerzéstudlehetővé tevő termelést kisléptékű fejlesztésekkel, termelés-koordinációval, szaktudással, folyamatosudmentorálással segítik. = The Hungarian small agricultural farms had suffered the biggest setback both in terms of humanudand economic performance between the circle of agricultural holdings in the last decades. Theseudpredominantly subsistence or semi-subsistence farms are playing an important role by supplementingudthe rural household incomes and also producing the significant part of agricultural production nowadays.udIn our research, we examined the situation and future prospects of small self-employed farmsudunder EUR 4000 SO which are typically not engaged in market production and are not professional.udWe are going to present the major economic and social parameters of small farms, identify theirudtypes, border the circle of farms develop to market-oriented entities as well as draw up proposals inudreference to the tools promoting their development.udBased on the research results, small-scale farming is basically determined by economic activity:udthe full-time entrepreneurs produce substantial income on a profit-oriented way, with high assetuddeposition and expenses, and with effective work; while agricultural and non-agricultural workers,udpensioners and people living from social benefits produce increasingly low production value andudincome with decreasing expenses and asset decomposition under less efficient labour contracting.udOur analysis, however, has also drawn attention to that significant, even HUF 400-500 thousandudconsumer base per holding derives from the non-agricultural activity, which can reach up to 30 perudcent of incomes to the pensioners and households living from social benefits. This additional incomeudis significant but it cannot be expected without help from outside and resources that people livingudfrom social benefits in the disadvantageous rural areas are going to step on the path of self-farming.udThe primary reason of that is the lack of expertise and resources which would allow to becomeudmarket-oriented farm. The results of the research show that by a minority of farm leaders under EURud4000 SO – a few thousand farmer having typically entrepreneurial background belonging to theudyounger age group, more educated and has already dealt with market production – could be a realisticudobjective to become full-time market-oriented farms. These farms with entrepreneurial approachudare more suitable for this role because they had access next to CAP single area payments to tenderudresources for development. The majority of small farmers are not suitable for full-time productionudbecause of existential reasons and the absence of an entrepreneurial and profit-oriented attitude. Itudwould be important towards the success of the present semi-subsistence farms to become marketorientedudactors if the RDP would construct a preferential loan and it is necessary to have accessudto other rural development measures (supports) as well. Their development is desirable from ruraluddevelopment and socio-political points of view but it is conceivable only in the form of complexudprograms, which enables regular supplementary income with small-scale projects, production coordination,udexpanding expertise and ongoing mentoring support.