Az EU társfinanszírozásával megvalósuló főbb vidékfejlesztési intézkedések átfogó értékelése

摘要

A SAPARD terv óta, azaz közel egy évtizede van érdemi befolyása az Európai Unió éppenudaktuális vidék-szakpolitikájának a vonatkozó hazai folyamatokra. Ennyi idő elteltével érdemesnekudláttuk összefoglalni a változásokat, és kísérletet tenni az elért eredmények, hatások kimutatására.udMinden igyekezetünk ellenére kvantitatív elemzést csak korlátozottan, jelentős kompromisszumokudmegkötésével tudunk végezni. Ennek legfőbb magyarázata, hogy a rendszer folyamatos, az alapvetőudterületeket érintő változásai sok esetben azonban nem teszik lehetővé az egységes megközelítésbenudtörténő értékelést. Ismereteink szerint nem készült egyetlen átfogó értékelés a vidékfejlesztés elmúltudközel egy évtizedéről, azonban számos hazai és külföldi tanulmány, publikáció érdemel figyelmet.udEzek feldolgozása, szintetizálása fontos kiindulási alapot jelent mind a jelenlegi, mind pedig audkésőbbi kutatások számára.udA hatások értékelése háromfázisú folyamat (DG Agriculture, 2010):ud• Első fázis: A változás bizonyosságának méréseudEz a szakasz arra a kérdésre ad választ, hogy a Vidékfejlesztési Program okoz-e olyan mérhetőudváltozásokat, amelyek nem következnek be, vagy nem merülhetnek fel más befolyásolóudtényezők következtében, mint az általános tendenciák, külső gazdasági hatások, másudpolitikai beavatkozások hatása. E „száraz tényeknek” a megállapítása magában foglaljaudaz értékelési folyamat szerkezetének összeállítását, az adatgyűjtést és információszerzést,udaz indikátorok értékében történő változások mérését és értelmezését. Ahhoz, hogyudindokoljuk a közkiadás szükségességét az adott politikai területen, szükséges a politikaiudbeavatkozások által előidézett változás felmerülésének és kiterjedésének bizonyítása.ud• Második fázis: A változás hajtóerejének azonosításaudA második szakasz feltárja a specifikus intézkedések hozzájárulását és a hatásmechanizmusokatud(ok-okozat), amelyek szerint az intézkedés hozzájárult a (várt vagy nem várt)udhatásokhoz a specifikus környezeti feltételek tükrében vagy a program kedvezményezettjeinek,udérintettjeinek viselkedésmintáival kapcsolatban. Ez arra ad információt, hogyudmiért és hogyan működik a politika, információt szolgáltatva a vidékfejlesztési politikaudjövőbeni átdolgozásához, újratervezéséhez.udA Közös Monitoring és Értékelési Keret (CMEF)1 megköveteli a hatások mérését mind audkedvezményezettek (mikro) szintjén, mind ágazati és területi (makro) szinten. A mikroésudmakro szintet összekapcsolja a beavatkozás logikájával, amely egy hipotetikus kapcsolatrendszertudbiztosít a kedvezményezettől az intézkedésen keresztül a célkitűzésig és audprogramig. Más szóval a hatások feltételezett sorozata összeköti az egyedi intézkedéseketuda program szintjével.ud1 Az 1. melléklet összegzést ad arról, hogy várhatóan hogyan kapcsolódik a hét közös hatás indikátor a specifikus intézkedésekhezudés tengelyekhez a Közös Monitoring és Értékelési Keret beavatkozási logikája szerint.udBevezetés AKIud8ud• Harmadik fázis: A változások értelmezése és a jövőbeni beavatkozásokra való következtetésudA mért indikátorok és a kvalitatív (szubjektív és objektív) információk értelmezéseudvégső soron együttesen kerülnek számításba, hozzájárulva a vidékfejlesztési intézkedésekudváltozásokban történő közreműködésének megítéléséhez az egész program hatásairaudvonatkozóan. Végül e komplex megítélések jelentik az alapját a beavatkozásokudmegfelelő költségvetési részesedésére, valamint az egész politikai általános megközelítésreudvonatkozó módosításokhoz. A CMEF a közös és horizontális értékelés kérdéseinekudösszefoglalását nyújtja, amelyek megválaszolása szükséges, viszont a kiegészítő,udprogram-specifikus értékelő kérdések szintén nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogyudszélesítsük és mélyítsük a program hatásainak megértését az EU vidéki területein.udTanulmányunkban az első, és kis részben a második fázis feltárására vállalkoztunk, amelynekudsorán számos kérdést csak érintőlegesen volt lehetőségünk tárgyalni. Ilyenek például az intézményrendszertudés általában a végrehajtást érintő kérdések, de komplexitásuk és szerteágazó jellegüknéludfogva elsősorban az interjúk kapcsán vizsgáltuk.udA SAPARD-tól napjainkig tartó időszakról adunk átfogó képet, ugyanakkor több szempontbóludis nehezen összehasonlítható részeket próbálunk egészként kezelni, annak ellenére, hogy magauda tervezés és a végrehajtás is számos közös vonást mutat. Míg a SAPARD a csatlakozásra történőudfelkészülést segítette elő és egyfajta „tanuló időszakként” tekinthető, addig az AVOP/NVT csonkaudprogramozási időszakot jelentett. Valójában tehát az első, az EU-15 tagországok feltételeivel alapvetőenudmegegyező programnak a jelenleg is tartó ÚMVP tekinthető.udEnnek megfelelően a tanulmány első fejezetében ismertetjük az általunk alkalmazott módszereketudés a felhasznált adatok körét, bemutatjuk azokat a funkcionális csoportokat, melyek a tanulmányudkésőbbi fő fejezeteit is alkotják. A második fejezetben a témakörben íródott legfontosabbudhazai és nemzetközi irodalmat felhasználva tisztázzuk a vidékfejlesztés fogalmát, összefoglalótudadunk a hazai és nemzetközi kutatások meghatározó eredményeiről. Ezt követően áttekintjük ésudösszehasonlítjuk a programtervezési dokumentumokat, amely az alapját jelenti a programok közöttiudkapcsolatok és különbségek feltárásának. A programokat értékelő dokumentumok (közbenső ésudvégső értékelések, valamint éves előrehaladási jelentései) és az elérhető indikátoradatok alapjánudmegvizsgáljuk az intézkedések célzottságát, feltételrendszerét, az elért és mérhető eredményeket,udhatásokat. A dokumentumelemzés és az irodalom feldolgozás közös tapasztalatai alapján összeállítottudirányított interjú segítségével, az érintettek széles körének bevonásával összegyűjtöttük a vidékfejlesztésudgyakorlatával és lehetséges jövőjével kapcsolatos véleményeket. Végül a korlátozottanudrendelkezésre álló adatok felhasználásával statisztikai módszerek és kartogramok – a területi aspektusokudmegragadásához – segítségével bemutatjuk a főbb kvantitatív tendenciákat, összefüggéseket.udMunkánk – reményeink szerint – alapul szolgálhat a 2013 utáni vidékpolitikai stratégiához.