Egyes perspektivikus gyümölcsfajok piaci helyzete (dió, kajszi, körte, cseresznye) = The market prospects for some promising fruit species (walnut, pear, apricot, cherry)

摘要

A tanulmány a dió, a kajszi, a körte és a cseresznye gyümölcsfajok piaci helyzetét vizsgálja. Áttekintést nyújt az említett gyümölcsfajok magyarországi termesztésének helyzetéről, problémáiról, kockázatairól, foglalkoztatási hatásairól, költség- és jövedelem-viszonyairól. Bemutatja a termékek felhasználási irányait, kiemelten a magyarországi friss fogyasztás és export lehetőségeit. Foglalkozik a szóban forgó gyümölcsfajok globális, valamint az Európai Unión belüli termelésével és kereskedelmével, a versenytársakkal, a főbb exportpiacokkal. Az elemzés során arra kerestük a választ, hogy az említett ágazatokban a termesztés fejlesztésének mely felvevőpiacokra alapozva, milyen feltételek, illetve kereskedelmi célú szerveződések mellett van realitása. A magyar piac kisméretű, nagyon árérzékeny és a lakosság eladósodottsága miatt alacsony a fizetőképes kereslet, ezért európai piacban kell gondolkodni. Az exportpiacok szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy szinte valamennyi termék kivitele jelenleg 2-3 felvevőpiacra koncentrálódik. A vizsgált gyümölcsfajok közül a dió külpiaci helyzete kedvező. A magyar mosott héjas dió megkülönböztetett terméknek számít. A magyarországi kajszi export a termesztés 7-10 százaléka. Egy részét az áruházláncok felé értékesítjük. Mivel az áruházlánci értékesítés folyamatosan nő, ez a szegmens a jövőben is perspektivikus lehet. A magyar körteexport legfontosabb felvevőpiaca Finnország, ezen kívül a kelet-európai piaci lehetőségeket is kellene használnunk. A piac megtartása érdekében termesztéstechnológiát modernizálni kell, téli fajták telepítése és korszerű tárolók létesítése szükséges. A világ cseresznyetermesztése folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben. Magyarország cseresznye-exportja szintén növekvő tendenciájú. A magyarországi cseresznye fő felvevőpiacai Oroszország, Németország és Ausztria. = This study begins by presenting an overview of the problems, risks, employment, and cost and income ratios of walnut, apricot, pear and cherry production in Hungary. It describes the trends in the uses of these products, especially the potential for fresh consumption in Hungary and for Hungarian exports. It also reviews global and European Union production and trade, and the main export markets of these species. The potential for the development of production in these sectors, based on the market demand, conditions and commercial organisations, was assessed. The Hungarian market is small and price sensitive, and the solvent demand is low because of the indebtedness of the population. Therefore more attention should be given to the European market. The export of almost all products is presently concentrated in only 2-3 foreign markets. The external market situation of walnut is more favourable than that of the other three species. Hungarian washed walnuts with shells is a special premium product and exports account for 7-10 per cent of Hungarian production. Part of the production is exported to retail stores abroad and this category is promising because the store sales are continuously growing. The main market for Hungarian pears is Finland but, additionally, Hungary should explore the eastern European market. For Hungarian exports to be more competitive, storage capacity should be further developed and winter varieties should be planted. World production of sweet cherries has grown continuously in the past ten years. Exports of Hungarian cherries are also increasing and the main markets are Russia, Germany and Austria.