A hagymás-gumós dísznövények az évelőkön belül sokoldalúan felhasználható, népszerűudcsoportot alkotnak. A katalógusok, árudák számtalan képviselőjüket kínálják audkerttulajdonosoknak. Arról azonban kevés információt tudunk, mely alkalmazási mód feleludmeg leginkább a növény igényeinek, vagy milyen változással jár a több évig tartó, felszedésudnélküli nevelés.ud2004 és 2006 között végzett kutatásaim a balkonládában és Magyarországon mégudújszerűnek számító zöldtetőn ültetett kilenc hagymás-gumós növényfaj (Allium moly, Alliumudsphaerocephalon, Anemone coronaria De Caen fajtacsoport, Crocus sativus, Ixiolirionudtataricum, Muscari armeniacum, Narcissus tazetta ’Minnow’, Tulipa bakeri ’Lilac Wonder’ ésudTulipa tarda) alkalmazási lehetőségeire adnak választ. A három felhasználási területen audnövényfajok morfológiáját és fenológáját hasonlítottam össze, leírtam a Crocus sativusudhúzógyökerének fejlődését és matematikailag kifejeztem a hagymás-gumós dísznövényekuddíszítőértékét, meghatároztam a kihajtáshoz szükséges effektív hőmérsékleti összeget.udA balkonládában nevelés körülményeinek az Allium molyt, a Crocus sativust és azudIxiolirion tataricumot kivéve valamennyi növény eleget tett, bár kis mértékű virágzásudintenzitás csökkenést tapasztaltam.udA zöldtetőre ültetett növények esetében is hasonló megállapítás tehető, azaz az elsőudévben jellemző volt a gazdag virágzás, majd a harmadik évre a Muscari armeniacumon és audTulipa tardan kívül valamennyi növényfaj egyre kisebb százalékban hajtott ki, amely audtermőréteg vastagság és a léghőmérséklet következménye.udA kísérleti növényfajok felszedés nélkül, hosszú távon a szabadföldi kiültetésudfeltételeinek tettek eleget. Kis mértékben csökkent a kihajtott egyedek száma; illetve audMuscari armeniacum és a Tulipa tarda ezen alkalmazási módban is kevesebb virágotudfejlesztett a harmadik évben, mint az ültetést követő első virágzáskor.udA négy vizsgált növényfaj, az Allium moly, az Allium sphaerocephalon, a Muscariudarmeniacum és a Tulipa bakeri ’Lilac Wonder’ értékelése során megállapítottam, hogy mind audnégy növény szabadföldi körülmények között díszít a legszebben. Az alkalmazott matematikaiudmódszer helyesnek bizonyult a díszítőérték megállapítására. Az értékelés során a növényeketudnem egymáshoz, hanem az alkalmazási módhoz viszonyítva értékeltem.udA fenológiai fázisok tekintetében az egyes helyszínek között a klimatikusudadottságoknak köszönhetően néhány napos eltérést tapasztaltam. A vizsgált hat növényfajudkihajtása mindhárom alkalmazási módban közel azonos időpontban következett be, a virágzásudkezdetében mutatkozott különbség.udA virágzáshoz szükséges effektív hőmérsékletek elemzése során, valamennyiudnövényfajnál alkalmazva a legkisebb szórás elvét, az Allium moly és az Alliumudsphaerocephalon esetében 3 illetve 11 °C-os bázishőmérsékletet, és Allium molynál 691,77udfoknap; míg Allium sphaerocephalonnál átlagosan 511,5 foknap effektív hőmérsékletetudsikerült meghatároznom.udA Crocus sativus húzógyökere ősszel, a virágzás után, október végén kezd kialakulni,udfunkcióját azaz az új hagymagumó mélyebbre kerülésének biztosítását befejezve elhal. Audfolyamatot barna színű elszíneződés és az elsődleges kéregben szakadások létrejötte kíséri.udAz alkalmazási módok sikeressége illetve a nyíláshoz szükséges effektív hőösszegek elemzéseudtovábbi vizsgálatokkal, más fajok bevonásával lehetőséget nyújt újabb kutatásra.
展开▼
