Első elköltözés a szülői házból Magyarországon. A szülői ház elhagyásának időzítése, párkapcsolati környezete és családi háttér szerinti különbségei = Leaving the Parental Home in Hungary. Timing, Partnership Context and Differences by Family Background

摘要

A szülői házból való elköltözés, az önálló háztartás kialakítása fontos lépés a felnőtt szerepek átvételében. A dolgozat célja annak megismerése, hogy a magyarországi fiatal felnőttek az elmúlt évtizedekben mikor és kivel hagyták el a szülői házat, valamint a kibocsátó család összetétele és erőforrásai mentén milyen különbségek figyelhetők meg az elköltözési magatartásukban. Külön vizsgáljuk a nőket és a férfiakat, megkülönböztetve egymástól azokat, akik egy párkapcsolat keretében hagyták el a szülői házat és akik nem. Kiemelt figyelmet szentelünk az időbeli változásoknak.udA felnőtté válással és a szülői házból való elköltözéssel kapcsolatos elméleti megközelítések négy csoportját hívjuk segítségül: az életútkutatást, a makrostrukturális megközelítéseket, a második demográfiai átmenet elméletét, továbbá a társadalmi tőke és a szülői erőforrások átadásával kapcsolatos elméleti megfontolásokat. udAz elemzések során az Életünk fordulópontjai társadalmi-demográfiai követéses panelvizsgálat harmadik hullámának adatait használjuk, amelyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézete végzett 2008 végén és 2009 elején. A vizsgálat retrospektív adatokat tartalmaz számos életesemény időpontjáról (havi bontásban), és a három hullám segítségével teljes gyermekvállalási, partnerkapcsolati, munkaerőpiaci és iskolatörténet állítható össze minden válaszadóról. A leíró elemzések az 1930 és 1988 között születettek életútját (n = 9607), a regresszióelemzések az 1944 és 1988 között születettek 1979 utáni eseményeit vizsgálják (n = 6141). A 16 és 35 év közötti életeseményeket vizsgáljuk eseménytörténeti elemzés módszerével.