A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései = The cultural and sociological associations of the Playboy phenomenon

摘要

A Playboy jelenség kulturális és társadalomtörténeti összefüggései című disszertáció arra keresi a választ, hogy kimutatható-e ok-okozati összefüggés a Hugh Hefner által az 50-es évek elején életre keltett „Playboy” életfilozófia és a nyugati kultúrában, a XX. század második felében az élet minden területén tettenérhető, liberalizációt hirdető gondolatiság térhódítása között. udA Playboy magazint alapító főiskolás fiatalember vajon jó érzékkel ismerte fel mindazt, ami mára különböző elméletek formájában elfogadott részei a társadalomtudományi diskurzusnak? Találhatunk-e átfedést a szociológiai szakirodalomban fellelhető elméletek, valamint a lap által képviselt értékrend között? Megfeleltethető-e a Playboy filozófia a szakirodalomban fellelhető szociológiai elméleteknek? Mennyiben kezelhető a Playboy szellemiség koherens életszemléletnek? A Playboy filozófia álom, vagy valóság? Ügyesen megszerkesztett, rendkívül széles réteget megszólítani képes marketingüzenet, vagy a korábban tabunak számító, és a létezésével önmagában is óriási erejű feszültségeket, a szexualitás önmagunkban való kollektív elfojtását feloldani képes jelenség? Pusztán a mezítelen női test képi formában történő mindenki számára hozzáférhetővé tétele egy az adott korban rendelkezésre álló médiumon keresztül? Milyen mértékben járult hozzá a sikerhez az a társadalmi-kulturális miliő, amelyben az abortusz illegálisnak számított, és a házasságon kívül gyermek, olyan bűn volt a társadalom szemében, amely számos esetben vezetett tragédiához. Az időzítés csak véletlen műve? Vagy, az emberben munkálkodó ösztönök előbb-utóbb óhatatlanul is utat törtek volna maguknak? Netán, arról lenne szó, hogy a múlt század derekán teljesültek a szükséges társadalmi, morális, és technológiai feltételek? A legfontosabb kérdést, azt hiszem most tettük fel. Milyen feltételeknek kellett teljesülnie ahhoz, hogy a Playboy magazin üzletileg sikeres, milliók gondolkodását, és életvitelét befolyásolni képes médiummá váljon. udA fentiekből nyilvánvalóan látható, hogy a jelenség értelmezéséhez nélkülözhetetlen a társadalmi, kulturális, gazdasági, technológiai vonatkozások feltérképezése. Mindazonáltal dolgozatom foglalkozik Playboy magazin magyar kiadásával. A magyar lapkiadás relatív sikertelenségének bemutatását az amerikai playboy sikere és a társadalmi feltételek közötti kapcsolat létezésének bemutatására, mint bizonyító erejű eszközt kívánom felhasználni. Mindazok a feltételek, amelyek a XX. század második felében léteztek az Egyesült Államokban, köszönő viszonyban sincsenek, a mai magyar társadalom beállítottságával, értékrendjével. A Playboy magazin kiválasztása kissé idegennek tűnhet egy szociológiai Ph.D. értekezés esetében, de úgy gondolom, hogy a magazin és az általa képviselt értékrend megjelenésének társadalmi hatása önmagában is érdemes arra, hogy szociológiai vizsgálat tárgyát képezze, másrészt a rendelkezésre álló adatok egyedülálló lehetőséget biztosítanak az elméleti háttér és a gyakorlati tapasztalat konvergenciájának igazolására. A Playboy magazin azon túlmenően, hogy könnyed szórakoztató magazin férfiak számára, történelmi szerepet is betölt a szólásszabadság és a szexuális forradalom úttörőjeként. Éppen ezért Hugh Hefner, a magazin alapítója szerint a Playboyt nem elsősorban a pornográf tartalma miatt (ő maga egyáltalán nem is tekinti annak a magazint), hanem az általa képviselt értékrend és az abból fakadó életvitel és életérzés megtapasztalásáért keresik az olvasók. Hefner szerint a Playboy a szexuális forradalom és a Beat korszak befejeztével maga is betöltötte történelmi szerepét, ugyanakkor kitart az általa képviselt értékrend életképessége mellett, amit szerinte a magazin, legalábbis Amerikában tapasztalható töretlen sikere is bizonyít. ud