A székelyföldi női vállalkozók profiljának és motivációinak vizsgálata = Female entrepreneurshipudThe profile and motivation of women entrepreneurs in Szeklerland

摘要

Gergely Orsolya doktori dolgozatában a vállalkozók közt megjelenő női szereplők profiljának és motivációinak vizsgálatát célozta meg. A Vállalkozás női módra. A székelyföldi női vállalkozók profiljának és motivációinak vizsgálata című munka két erdélyi megye, Hargita és Kovászna megyék vállalkozónői körében végzett kvalitatív és kvantitatív kutatás eredményeit mutatja be a vonatkozó nemzetközi, valamint magyar és román szakirodalmak figyelembe vételével. A survey kutatás során, 2010. március – áprilisában 518 vállalkozó nő került megkérdezésre, ugyanakkor közel három tucat mélyinterjú készült olyan nőkkel, akik valamilyen vállalkozás tulajdonosai, melyet egyedül vagy társvállalkozóként működtetnek. Az empirikus adatok elemzésére vállalkozó fejezetben széles spektrumú képet kaphatunk az említett térségben kis- és középvállalkozásokat működtető nőkről. Olyan kérdések megválaszolására kerül sor, mint hogy milyen jellemzők mentén írható le és tipizálható azon nők csoportja, akik vállalkozásba kezdenek? Mennyire egyeztethető össze egy vállalkozói életmód a „tradicionális” női szerepkörrel? Milyen célból indít ebben a térségben valaki nőként vállalkozást? Milyen típusú narratívák állnak a női vállalkozói (szakmai és személyes) életutak mögött? udA munka több szempontból érdekes és hiánypótlónak minősül. A hangsúlyosan rurális térség kialakulóban levő vállalkozói réteg közt még kis számú de jelentkező női csoport külön eddig egyetlen kutatás célcsoportját sem képezte. Nem találni előzményt országos vonatkozásban sem, így a témában a szociológiai vizsgálat hiánypótlónak minősül. A kutatás Székelyföldön, ebben a kisvárosi-rurális térségben több okból is fontos. Egyfelől azért, mert a hétköznapi tapasztalat azt mutatja, hogy már ma is számottevő a női kis- és középvállakozók száma. Ez várhatóan gyarapodni fog és ennek betudhatóan a nők szerepvállalásának növekedésére is számítani lehet. Más részről ugyanakkor – a kulturális antropológiai kutatások szerint – ez a térség ma is sok tradicionális kulturális mintát működtet, melyek még igen erős hatást gyakorolnak mind a társadalmi nemi szerepekre, mind pedig a társadalmi önmeghatározásra és identitásra. A férfi és női társadalmi szerepek megosztása, a nők helyéről és szerepéről alkotott vélekedések ma is több vonatkozásban a korábbi évtizedek hagyományait követik, a gyermekneveléshez, háztartáshoz kapcsolódó tevékenységek szinte kizáró jelleggel a női szerepkör részei maradtak, mint ahogyan a hagyományos „rend” követése is. Ebben a kontextusban mindenképpen érdemes vizsgálni azt, hogy a nőknek hogyan sikerül a tradicionális mintáktól és vélekedésektől lényegesen eltérő szerepeket kiépíteni és hatékonyan működtetni. A női vállalkozó szerepének kiépítése és működtetése tulajdonképpen egyfajta kihívás a térségben élőknek mind a szerepépítésre vállalkozó nők, mind pedig a társadalmi környezetük számára.