Tünetek és történetek : A nemi sztereotípiák hatása a tünetértelmezésre = Symptoms and stories. The effect of gender-stereotypes on the interpretation of symptoms

摘要

A betegségekkel kapcsolatos szakmai és laikus vélemények alakulása nem független a kulturális és társas hatások közvetítette nézetrendszerektől, sztereotípiáktól. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a nemi sztereotípiák miként jelennek meg a tünetértelmezésben orvos- és pszichológushallgatóknál. Mivel a reprezentációk nem közvetlenül fejtik ki hatásukat, direkt módszerekkel kevéssé vizsgálhatók, feltárásukra így projektív technikát alkalmaztunk. Egy szépirodalmi betegség-elbeszélést használtunk projekciós felületként, melynek az eredeti, női főszereplővel (nőbeteggel) játszódó változatát létrehoztuk férfi protagonistával is. A kétféle verzió értékeléséhez kérdőívet szerkesztettünk, melyet 313 pszichológus- és orvostanhallgatóval vettünk fel, és a szöveges válaszok tartalmi kategóriáinak kvantitatív és kvalitatív elemzésével értékeltünk. Megállapítottuk, hogy a hiányos tünetbemutatást tartalmazó történet intenzívebben mozgósította a nőbeteggel kapcsolatos reprezentációkat. A tünetre és a női történetre szomatizációs mechanizmusokat vetítettek a válaszadók. A férfi beteget egysíkúbban jellemezték, tüneteit stresszel és rizikóviselkedésekkel magyarázták. A válaszadók neme sokkal jelentősebb tényező volt, mint a válaszadók szakja. Kutatásunk felhívja a figyelmet arra, hogy a nemi sztereotípiák a diagnózisalkotást is befolyásolhatják, és ezt a hatást erősítheti a tünetek hiányos vagy diffúz prezentációja. | The construction of professional and lay opinions about diseases is not independent of belief-systems and stereotypes which are transmitted via cultural and social effects. In our research we examined how these appear in the symptom interpretations of psychology and medical students. Since representations make their effects indirectly, we examined them by a projective technique. We used a short story as a projective surface, and after the presentation of the original story with female protagonist we tested it with a male character, a male patient. We designed an open-ended questionnaire for the evaluation of the story, and administered it to 313 psychology and medical students. For the analysis of the answers, we used qualitative and quantitative techniques as well. The story which consisted an incomplete symptom-presentation, provoked more intensive associations in the case of the female patient. Respondents projected somatisation mechanisms on the “female” story and symptoms. The description of the male patient was less detailed. The gender difference was stronger than the professional background of respondents. Our study calls attention to the gender stereotypes which may influence diagnosis-making, mostly in case of incomplete or diffuse presentation of symptoms.