Magas a kiégés prevalenciája magyar orvostanhallgatók között : az elmélyülés és pozitív szülői attitűdök mint lehetséges protektív tényezők = High prevalence of burnout among medical students in Hungary: Engagement and positive parental attitudes as potential protective factors

摘要

Elméleti háttér: Az orvostanhallgatók körében egyre gyakrabban kialakuló kiégésnek fontos társadalomorvostani jelentősége van, mivel negatívan befolyásolhatja mentális jóllétüket és a későbbi betegellátás színvonalát. Ezért a kiégés rizikó- és protektív tényezőinek feltárása fontos kutatási cél. A szülői nevelési bánásmód és számos mentális zavar közötti kapcsolatot sok adat támasztja alá. Az elmélyülést — a kiégés antitézisét — a kiégés egyik protektív tényezőjének tartják. A kiégés prevalenciájáról és lehetséges védő tényezőiről orvostanhallgatók körében kevés adat áll rendelkezésre Magyarországon. Célkitűzés: A kiégés prevalenciájának és az elmélyülés, illetve a pozitív szülői bánásmód lehetséges protektív hatásának a feltárása orvostanhallgatók körében. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőíves felméréssel 292 orvostanhallgató körében. A kiégést a Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Survey, MBI-SS), az elmélyülési képességet az Utrecht Munkába-mélyülés Teszt Hallgatói változata (Utrecht Work Engagement Scale-Student, UWES-S) és a szülői bánásmódot a Parker Szülői Bánásmód Kérdőív (Parker Parental Bonding Instrument, PBI) felhasználásával mértük. A kiégés és az elmélyülés, valamint a szülői bánásmód közötti kapcsolatot korrelációs analízissel és lineáris regresszióelemzéssel tártuk fel. Eredmények: A kiégés előfordulási gyakorisága magyar orvostanhallgatók körében 24,5 és 55,8% között alakult. A kiégés és az elmélyülés egymásnak megfelelő dimenziói (kimerülés vs. éberség, cinizmus vs. elkötelezettség, valamint hatékonyságcsökkenés vs. elmerülés) között szoros, szignifikáns, inverz kapcsolatot találtunk. Az anyai szeretet-törődés hiánya és az alacsony elmélyülés — az alacsony éberség és elkötelezettség — a kiégés hatékonyságcsökkenést mérő dimenziójával, a magas apai túlvédés és az alacsony elmélyülés — az alacsony éberség és elkötelezettség — pedig a kiégés kimerülés- és cinizmus-dimenzióival mutatott szignifikáns kapcsolatot. Következtetés: A magyarországi orvostanhallgatók körében a kiégés prevalenciája magas. Az elmélyülés hiánya (az alacsony éberség és elkötelezettség) és a negatív szülői bánásmód (az anyai szeretet-törődés hiánya és az apai túlvédés) a kiégés prediktorainak tekinthetők. Eredményeink felvetik az elmélyülés és a pozitív szülői bánásmód lehetséges szerepét a kiégés prevenciójában. | Background: The ever increasing prevalence of burnout among medical students may lead to significant public health issues, as it can adversely impact their mental well-being and, subsequently, the quality of future patient care. Thus, identification of preventive and risk factors of burnout is central to ongoing scientific research. The relationship between parental bonding and several mental diseases is well established. Engagement, the anthithesis of burnout, has been identified as a potential protective factor of burnout. There is limited information on the prevalence of burnout and its potential protective factors among medical students in Hungary. Aims: To explore the prevalence of burnout and the potential protective relationship between burnout and engagement as well as positive parental bonding. Methods: Cross-sectional survey with self-administered questionnaire among 292 medical students. Burnout, engagement, and parental bonding were assessed by the Maslach Burnout Inventory-Student Survey (MBI-SS), Utrecht Work engagement Scale-Student (UWES-S), and Parental Bonding Instrument (PBI), respectively. Relationships between burnout and engagement as well as parental bonding were evaluated by correlation and linear regression analyses. Results: The prevalence of burnout among Hungarian medical students was between 24.5 and 55.8%. We foundsignificant inverse relationships between the corresponding dimensions of burnout and engagement (exhaustion-vigour, depersonalization-dedication, and reduced efficacy-absorption). Significant relationships were identified between reduced efficacy (burnout) and low maternal care, as well as low vigour and commitment (core engagement dimensions); between exhaustion or cynicism (both burnout dimensions) and high paternal overprotection, as well as low vigour and commitment (engagement). Conclusion: The prevalence of burnout is high among Hungarian medical students. Lack of engagement (i.e., low vigour and commitment) and negative parental bonding (i.e., low maternal care and paternal overprotection) have been identified as potential predictors of burnout. These results suggest that engagement and positive parental behaviours may function as potential protective factors of burnout.