A pécsi kreatív osztály helyzetének értékelése statisztikai és empirikus kutatások alapján = Analysis of the creative class in Pécs

摘要

Tanulmányunk célja, hogy empirikus kutatások eredményein keresztül bemutassuk azokat a tényezőket, amelyek Pécs kreatív osztályának letelepedését befolyásolják, illetve hogy megvizsgáljuk a kreatív szakemberek várossal, munkával és munkahellyel kapcsolatos attitűdjeit. Statisztikai elemzéseink a KSH Nemzeti Számlák Főosztályának adatbázisán alapulnak. Az elemzésekben részletesen bemutatjuk a Baranya megyei, illetve pécsi kreatív osztály nagyságának és összetételének változásait. Kutatásaink másik vonalát a pécsi kreatív dolgozók körében végzett, 43 zárt és nyitott kérdést tartalmazó online kérdőíves felmérésünk jelentette (n=110). A statisztikai adatbázis elemzése rámutatott arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben mind a magyar kreatív gazdaságon, mind a kreatív osztályon belül jelentős átrendeződés zajlott le a tudásintenzív ágazatok javára. A 2000-es évek első felében Magyarországon a kreatív cégek, az ezekben foglalkoztatottak és az itt megtermelt árbevételek dinamikusan emelkedtek, a világgazdasági válság azonban megtörte ezt a lendületet, s elsősorban a kreatív iparágakat sújtotta. Hasonló folyamat játszódott le a Dél-dunántúli régióban, illetve azon belül Baranya megyében is. A régión és a megyén belül Pécs jelenti a kreatív gazdaság motorját, viszont közel egy évtizede a város kreatív gazdasága és kreatív osztálya is zsugorodik. Empirikus vizsgálataink szerint a pécsi kreatív osztályra az európai tendenciák a jellemzők: a városba áramlásban, illetve a városban való letelepedésben meghatározó szerepe van a személyes tényezőknek és kisebb mértékben a kemény tényezőknek is. A döntésben a puha tényezők alárendelt szerepet játszanak, fontosságuk viszont az idő előrehaladtával jelentősen nő. A munkával és a munkahellyel való elégedettségben a munka által nyújtott öröm az elégedettség elsődleges forrása a kreatív osztály tagjainál. Az elégedettség iparágak szerinti megoszlását tekintve a legmagasabb a puha faktorok szerepe azokban az iparágakban, melyekben hagyományos értelemben vett alkotómunkát végeznek a kreatívok, míg a tudásintenzív innovatív ágazatokban inkább a kemény tényezők dominálnak. Az alkalmazotti státuszban és a nagyobb vállalkozásokban dolgozók a kemény faktorokat, míg az önálló foglalkozásúak, valamint a kis- és mikrovállalkozásokban dolgozók a puha tényezőket részesítik előnyben.