Jogi, bölcsész és teológus diplomások Magyarországon (1867-1919). Prozopográfiai alapvetés és tanulmány a honi humánértelmiség rekrutációjáról, képzési viszonyairól, szellemi alkotókészségéről s a társadalmi elitben elfoglalt helyéről a nemzetállam m = Hungarian university graduates in Law, Theology, the Arts and the Sciences (1867-1919). Prosopographic foundations of the study of the intelligentsia with classical education as to its recruitment patterns, academic education, intellectual creativity

摘要

Alapkutatást végeztünk a modern honi "humán" értelmiség történelmi kialakulásának első fázisáról (1867-1919) az empirikus szociológia szigorúan objektivista módszereivel, kettős cél szem előtt tartása mellett. Egyrészt egy olyan prozopográfiai (standardizált személyes életrajzi elemekre épülő) adatbankokat állítottunk össze, amelyekben a ?humán? egyetemi diszciplínák minden diplomása és nagyszámú nem diplomás diákja szerepel s amelyekkel számos másodelemzés válik technikailag lehetővé. Másrészt, e közhasznú munkán túl, adatbankjaink feldolgozásaival máris megkezdtük a humán-értelmiség főbb szektorainak konkrét tanulmányozását s evvel az értelmiség kialakulásának legfontosabb regionális, társadalmi, etnikai és felekezeti egyenlőtlenségeinek tisztázását. Kutatásunk a Budapesti Tudományegyetem Katolikus Teológiai karára, a Budapesti és a Kolozsvári Tudományegyetemek bölcsészeti és jogi karainak hallgatóságára terjedt ki. Reményeink szerint új fejezet nyílt így a feudális kor utáni katolikus teológus, a tulajdonképpeni humán- és reálbölcsészek és a Magyarországon különösen fontos jogászértelmiség rekrutációjának, történelmi súlyának, társadalmi szerepköreinek és pálya-modelljeinek értelmezésében. | We have accomplished a fundamental research on the first historical phase (1867-1919) of the emergence of the Arts and Sciences cluster (in a large sense) of the modern Hungarian intelligentsia thanks to the strictly objectivist methods of empirical sociology. Two objectives have been set and achieved. Firstly, a number of prosopographical data banks (based on standardised biographical information) have been realised, comprising references to every university graduate and many students without graduation in the disciplines concerned. This will open, technically speaking, the road to several secondary analyses int he field. Second, beyond this performance of public interest, we have started via the exploitation of our databanks the study of some of the essential regional, social, ethnic and denominational inequalities observable in the development of the eduicated middle class in this country. Our work covers the clienteles of the Catholic Theology of the University of Budapest, the Law and the Arts Faculties of the Universities in Budapest and Kolozsvár. In our hope, thus, a new chapter opens up for the study of the recruitment, historical weight, social functions and career patterns typical in the first generations of the post-feudal intelligentsia..