Ároktő-Dongóhalom középső bronzkori települése és tájtörténet a Bükk és az Alföld találkozásánál = Ároktő-Dongóhalom (middle Bronze Age settlement) and the landscape history of the Bükk Mountains/Great Hungarian Plain juncture

摘要

Kutatómunkám egyik célja az Ároktő-dongóhalmi bronzkori tell település Megay Géza (1930) és Kemenczei Tibor (1966) vezette ásatásai leletanyagának feldolgozása (leltározás, tipokronológia és településtörténet). A település legalsó rétege a hatvan-kultúra korai fázisának (RBA1) leleteit szolgáltatta. Ezt a réteget egy széles, mély árok vette körül. A felső három réteg leletanyaga a füzesabonyi kultúrába sorolható. A két kultúra települési rétegei között feltehetően planírozási, tereprendezési munkák nyomait figyelhetjük meg (árokfeltöltés, 1. szelvény metszetfalában 70 cm-es feltöltési szint). Az 1930-as és 1966-os leletanyagot a füzesabonyi kultúra klasszikus, késői, klasszikus fázisába sorolhatjuk, mint a névadó füzesabonyi telep felső három rétege, a pusztaszikszói és a geleji sírok időszaka, Bárca II rétege és az alsómislyei telep klasszikus füzesabonyi korszakba sorolható része. A bodrogszerdahelyi fázis edényművességének fő jellemzői nem találhatók meg jelentős mennyiségben a leletanyagban. A kutatómunka másik célja a Borsodi Mezőség területén (Hejő, Tisza és Kánya folyók által határolt terület) bronzkori településhálózat rekonstruálása. Erre a célra kéziratos és történeti térképeket, archív légifényképeket, régészeti szakadatokat és terepbejárás adatait térinformatikai rendszerbe illesztettük. Az így létrejött adatbázist összehasonlítottuk az ároktői leletanyag konkrét tipológiai adataival. | One objective of my survey was to investigate the findings (inventory, typochronology and settlement history) of the excavations carried out by Megay, Géza (1930) and Kemenczei, Tibor (1966) at a Bronze-Age tell settlement, Ároktő-Dongóhalom. Finds from the early stage of Hatvan community (RBA1) were explored from the lower settlement layer. This layer was bordered with a wide, deep ditch. Finds from the upper 3 strata belong to the Füzesabony-Culture. The two settlement phase bear the marks of various surface works. The 1930 and 1966 find assemblage can be dated to the classical and late classical phase of the Füzesabony culture, similarly to the uppermost three levels of the epnymous Füzesabony settlement, the Pusztaszikszó and the Gelej burials, layer II of the Barca settlement and the classical Füzesabony period levels of the Ny?na Mi?la settlement. The finds presented hardly contain any finds betraying the pottery traits of the Streda nad Bodrogom-Phase. Another objective of the programme was to reconstruct the Bronze-age settlement structure of a smaller region in Borsodi Mezőség (delineated by Hejő stream, Tisza river and Kánya stream). Manuscripts and historic maps, archive aerial photographs, archeological, technical data and findings of field surveys were processed with GIS applications, and the Bronze-age settlement structure of the area was defined. This description was compared to the concrete typological data of the Ároktő sites.