Ivararány manipuláció madaraknál = Sex ratio adjustment in birds

摘要

Számos vizsgálat szerint az utódok ivararánya függ a szülői és környezeti minőségtől. A szülői viselkedés szerepét azonban még nem vizsgálták. Kimutattuk, hogy az agresszívabb örvös légykapó apáknak több tojó utóda van. Ezt magyarázhatja azon eredményünk, ami szerint a hím fiókák ugyan nagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek, de rossz körülmények között rosszabbul fejlődnek, mint tojó testvéreik. Kimutattuk azt is, hogy bár az utódok ivararánya függ az aktuális körülményektől, vannak tojók, melyek egész életük során inkább hím, mások inkább tojó utódokat hoznak létre. A nagyobb tojók inkább hím utódokat produkálnak. Kék cinegéken végzett vizsgálataink eredményei szerint ennél a fajnál a hímek színezeti bélyegei és a tojók kora korrelál az utódok ivararányával. Továbbá kimutattuk, hogy a költéskezdés ivararányra gyakorolt hatása függ a környezeti körülményektől, ami arra utal, hogy a korábban megfigyelt populációs különbségek adaptívak is lehetnek. Kutatásaink alapján a kortikoszteron önállóan nem szabályozza az utódok ivararányát, ugyanakkor szintje összefügg a hímek és tojók morfológiai tulajdonságaival a fiókanevelés alatt. Kimutattuk, hogy az összefüggések egy részét a szülői minőségtől függő etetési aktivitás magyarázhatja. Végül, eredményeink szerint, a viselkedési bélyegekre történő szelekció hatására az egyedek nyugalmi kortikoszteronszintjében is különbségek alakulhatnak ki, a stressz-indukált szintek azonban függetlenek voltak a viselkedési tulajdonságoktól. | Several studies had found correlations between brood sex ratio and measures of parental or environmental quality. However, none of these studies had investigated the relationship between behavioural traits and sex ratio. We showed that more aggressive male collared flycatchers have more female offspring. This relationship may be explained by our results showing that male nestlings develop slower under poor conditions even though they have a faster growth potential under good conditions. We also showed that though females seem to vary their broods’ sex ratio according to the current conditions, this sex ratio is constrained by intrinsic female quality. For example larger females produce more male offspring. In blue tits, we showed that male colour traits and female age correlated with brood sex ratio. Furthermore, we found that the seasonal shift in sex ratio depends on environmental quality, suggesting that differences in patterns of sex ratio between populations can be adaptive. Our result do not support the hypothesis that brood sex ratio is determined by corticosterone per se, however corticosterone levels correlated with male and female morphology during chick rearing. We showed that some of these correlations can be explained by parental quality dependent feeding effort. Finally, we found that selection for behavioural traits may lead to differences in baseline corticosterone levels, however, stress-induced levels proved to be independent of behavioural traits.