Végrehajtói kontroll figyelmi aspektusainak vizsgálata különös tekintettel a feladat-váltás paradigma elméleti és módszertani problematikájára = Exploring attentional aspect of executive control. Theoretical and methodological problems in task switching paradigm

摘要

A viselkedési sémák hatékony váltását biztosító végrehajtói kontrollfunkció, a figyelemváltás, és az ebben érvényesülő gátlási folyamatok összefüggéseivel foglakoztunk. A feladatváltási helyzetben jelentkező teljesítményromlás részben a kontroll stratégiai összetevőire (szándékvezérelt előkészületek) részben a feladatsémák közötti interferenciára vezethető vissza. Ez utóbbi az érvényes feladatséma pozitív és az érvénytelen feladatséma negatív előfeszítettségéből (gátlásából) ered. Ha a gátlási folyamatok a válaszkonfliktus feloldásával kapcsolatosak (válaszszelekció), akkor válaszkonfliktus nélküli feladatváltási helyzetben (ha nem kell válaszolni pl. nogo helyzetben, vagy a válaszszabályok elkülönítésekor) a gátlási hatások elmaradása, ebből adódóan a figyelem váltási teljesítmény javulása várható. Eredményeink szerint: nogo helyzetet követően a váltási teljesítmény nem javul, csak akkor, ha a feladatsémák legalább részben függetlenek. Ez arra utal, hogy nogo helyzetben nem a válaszszelekció és a gátlás megakadályozása történik, hanem a nogo helyzet maga egyfajta gátlást jelent, mely a válaszsémák kapcsolatától függően ronthatja a váltási teljesítményt. A válaszszabályok elkülönítésével a váltási teljesítmény csak akkor javul, ha a feladatsémák összetevőinek megváltozása nagymértékben előre látható. Ez arra utal, hogy a gátlási hatások a végrehajtói kontroll stratégiai, szándékfüggő aspektusaival is kapcsolatban lehetnek. | The task switching paradigm is a method for investigating an aspect of executive control. Shifting of task settings is going together a characteristic performance decrement (the switch cost), that can be attributed both to the inherent limitation for voluntary control and to the interference between the task settings. Interference might be as a source of persisting activation of the relevant and/or persisting inhibition of the irrelevant task set. Interference resolution involves inhibitory mechanism; accordingly a higher switching performance can be expected when switching between tasks with low or minimal response conflict (i.e. when response execution is not required in a nogo task or when the response rules of the tasks are separated). We found that the switch cost after nogo trials decreased reliably only when the task sets were at least partially separated. This result is not in line with the supposition that in a nogo trial the response selection and inhibition toward the irrelevant task set fails to occur. It could rather indicate, that nogo signals could lead to inhibition of the currently relevant task set, but it could delay the availability of the irrelevant task set in an after-nogo switch trial depending on the S-R mappings of task sets. The response-set separation led to higher switching performance only when the components of the task sets changed predictably indicating a relation between the inhibitory mechanism and voluntary aspects of control processes.