Az angolna (Anguilla anguilla L.) táplálkozása a Balaton parti övében Feeding of European eel (Anguilla anguilla L.) in the littoral zone of Lake Balaton

摘要

Eel, Anguilla anguilla L. that were introduced into Lake Balaton between 1961 and 1991 have a significantudeffect on the structure and functioning of the aquatic biota in Lake Balaton. During their accelerating phase,udthe eel stock competed with many indigenous fish species (e.g. common bream, Abramis brama (L.)).udHowever, stocks of most fish species (e.g. zander, Sander lucioperca (L.)) were directly influenced by eelsudpredating their juveniles. Disappearance of many animal species from Lake Balaton could be caused by eels asudwell (e.g. burbot, Lota lota (L.), weatherfish, Misgurnus fossilis (L.), Danube crayfish, Astacus leptodactylusud(Eschscholtz)). From 1991 no more eels were introduced to the lake, and the stock density has beenudcontinuously decreasing. Nowadays, density of the stock is only 8–12% of the maximum that was reached inud1991. In this study, we investigated what changes occurred in the feeding habit of eel compared toudobservations of 1970 and 1980. Based on the results of stomach content analysis of eels carried out duringud2010, following conclusions were established:ud1, Fish, which is one of the main food items of eel, was usually found alone in the alimentary tract. The ratio ofudpiscivorous eels increased in summer.ud2, Mixture of mussels, snails and other benthic organisms were characteristic food of eel along withudAmphipod crustaceans that could however occur as pure prey as well. The ratio of these organisms was theudlargest in spring.ud3, Eeel is an omnivore species, which can adapt to food sources of various seasons. | Az 1961 és 1991 között nagy mennyiségben telepített angolna, Anguilla anguilla L. a Balaton anyagforgalmáraudés élővilágára igen jelentős hatással volt. Az angolnaállomány növekedési fázisában bizonyítottan jelentősudkonkurenciát jelentett számos őshonos halfaj számára (pl., dévérkeszeg, Abramis brama (L.)), de emellettudivadékfalásával közvetlenül is befolyásolta egyes halfajok állományát (pl. fogassüllő, Sander lucioperca (L.)),udilletve ragadozásának több állatfaj Balatonból történt eltűnésében is szerepe lehetett (pl. menyhal, Lota lotaud(L.), réticsík, Misgurnus fossilis (L.), kecskerák, Astacus leptodactylus (Eschscholtz)). 1991 óta angolnatelepítésudnem történt a tóba, az állomány sűrűsége így azóta folyamatosan csökken, jelenleg már csak 8–12%‐a lehet azud1990‐es években elért maximumnak. Jelen vizsgálataink során így arra voltunk kíváncsiak, hogy ezen erősenudcsökkent állománysűrűség, illetve az időközben megváltozott termelékenységi viszonyok (csökkent a tóudproduktivitása) mellett mennyiben változott meg az angolna táplálkozása az 1970‐es és 1980‐as évekbenudmegfigyeltekhez képest. A 2010‐ben fogott angolnák (n = 70) gyomortartalmának vizsgálata alapján audkövetkező főbb megállapításokat tehettük:ud1. A halat – mint az egyik fő tápszervezetet – általában önmagában fogyasztják az angolnák. A halat fogyasztóudangolnák részaránya a nyári hónapokban megnövekszik.ud2. A kagylót, csigát, bentikus szervezeteket egymással kombinálva, egymást kiegészítve veszi fel a táplálkozásudsorán az angolna, azonban a bolharák előfordulhat önmagában is mint főtáplálék. Ezen szervezetekudrészaránya a tavaszi hónapokban a legmagasabb.ud3. Az angolna sokféle vízi szervezetet elfogyaszt, s jól alkalmazkodik az egyes időszakokban fellelhetőudtáplálékkínálathoz.