Néhány gyógynövény florális nektáriumának szerkezete és szekréciós aktivitása, a nektár speciális metabolitjai = Structure and secretory activity of floral nectary, specific metabolites of the nectar in some medicinal plants

摘要

Részletesen bemutattuk a medvehagyma, a csattanó maszlag és az angyaltrombita nektármirigy szerkezetét. Ismertettük hat repcefajta és -hibrid, több maszlag faj, az angyaltrombita, és a medvehagyma nektárprodukcióját és a szekréció dinamikáját, figyelembe véve a virágzás szakaszait, a napszakokat és a virágok korát. A csattanó maszlag éjszakai nektárszekrécióját is bemutattuk. Az összes vizsgált taxonnál meghatároztuk a nektár cukorösszetételét, a szacharóz és a hexózok arányát, és az összcukortartalmat, rámutatva ezen jellemzők megporzásbiológiai és méhészeti jelentőségére is. Megkíséreltük a fő nektárcukrokon kívül a szekrétum minor komponenseinek kimutatását is, arra a kérdésre választ keresve, hogy az adott taxonra egyébként jellemző vegyületek kiválasztódnak-e a nektárba. Sem a nektárból, sem a mézből nem tudtuk kimutatni a repcéknél a káposztafélékre jellemző glükozinolátokat, a medvehagymánál pedig az alliin aminosavat. Csak néhány almafajtánál detektáltunk di- és triszacharidokat és polifruktánokat. A csattanó maszlag és angyaltrombita nektárjából sikerült kimutatni a burgonyafélékre jellemző alkaloidok közül a szkopolamint, ami toxikológiai szempontból jelentős. Megállapítottuk, hogy a ma termesztett repcéknél a korábbiaknál magasabb a nektár cukorértéke, így méhészeti szempontból értékesebbek. A nektár glükóz-fruktóz hányadosának meghatározása lehetővé teszi a nemesítés során a méz kristályosodására kevésbé hajlamos repcék szelektálását. | The nectary structure of Allium ursinum, Datura stramonium and Brugmansia suaveolens was described in detail. Nectar production and secretion dynamics was analysed in six oilseed rape cultivars and hybrids, several Datura species, B. suaveolens and A. ursinum, with special attention to bloom stage, time of day and flower age. The nocturnal nectar secretion of D. stramonium was also described. Nectar sugar composition, the ratio of sucrose and hexoses and total sugar content was determined in all studied taxa, analysing their pollination biological and apicultural significance. An attempt was made to detect the minor nectar components besides the main nectar sugars, in order to investigate if compounds characteristic to a given taxon are present also in the nectar. Glucosinolates, typical for Brassicaceae were not found either in the nectar or honey of rapes, similarly to the amino acid alliin in A. ursinum. Di- and trisaccharides and polyfructanes were detected only in few apple cultivars. From alkaloids characteristic to Solanaceae, scopolamine was detected in the nectar of D. stramonium and B. suaveolens, which is significant for toxicology. Nectar sugar and thus the apicultural value of currently grown rape cultivars was found to be higher compared to previously cultivated ones. Determining the glucose:fructose ratio of nectar enhances the selection of rapes with lower tendency for the granulation of honey.