首页> 外文OA文献 >文献详情
【2h】

A magyar politikatudomány tradíciói a két világháború között = Traditions of Hungarian political science between two world wars in 20th century

机译:两次世界大战之间的匈牙利政治科学传统=两次世界大战之间的匈牙利政治科学传统

摘要

A kutatás kezdetén megfogalmazódott az a hipotézis, hogy a magyar politikatudomány két háború közötti alakulását, a szellemi irányzatok megszerveződését és intézményesedését lehetetlen önmagában, nemzetközi hatásoktól függetlenül elemezni. A nemzetközi összehasonlító vizsgálat kétséget kizáróan kimutatta, hogy az angolszász típusú nyugati politikatudomány és a hazai között a fő különbség a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés világos elhatárolódásában keresendő. Az angolszász világban jóval a felvilágosodás korát megelőzően masszív politikai filozófiai tradíció alakul ki, amely mind mélyrehatóbban kijelöli a politikáról való gondolkodás tudományos szabályait. Ezzel szemben Magyarország nincs ilyen filozófiai előzmény, nemzedékeket szocializáló tapasztalat, s ezért a politikatudomány a politikai cselekvés egy lehetséges eszközeként teremtődik meg, s nem áll távol más agitatív írásos műfajoktól (pl. a publicisztikától). Ugyanakkor a helyzet nem ennyire feketén-fehér, hiszen a két háború közötti időszak tudósnemzedéke igyekszik beemelni ebbe a tradícióba az angolszász tudományos iskolák eredményeit (például a politikai pszichológiát), noha a domináns irány továbbra is a németes államtan marad. A kutatás jól azonosítható módon jelzi továbbá, hogy a manapság kurrens politikatudományi témák forrásvidéke (pártok, kormányzás, közvélemény) is erre a periódusra tehető, tehát a hagyomány folytonossága kimutatható. | At the beginning of the research the hypothesis was worded that it is impossible to analyse the development of Hungarian political science, the organisation of its intellectual directions and its institutionalisation during the inter-war period in itself, without the international influences. The international comparative study has demonstrated beyond doubt that the main difference between the Anglo-Saxon type of Western political science and the domestic one could be sought for in a clear separation between political thinking and political action. In the Anglo-Saxon world a massive political philosophical tradition emerged much before the age of Enlightenment, which had been outlining the scientific rules of thinking about politics with increasing profundity. Whereas in Hungary there had been no such philosophical antecedent, therefore political science was created as a possible tool for political action, and it was not far from other written genres of an agitating nature (such as journalism). At the same time the situation was not so clearly black-and-white because the scholarly generation of the inter-war period made efforts to incorporate the results of the Anglo-Saxon schools (such as political psychology) into this tradition even though the dominant trend continued to be the German kind of the study of the state.
机译:在研究开始时,就提出了一种假设,即不可能独立于国际影响来分析两次战争之间的匈牙利政治学的发展,知识分子趋势的组织和制度化。一项国际比较研究毫无疑问地表明,盎格鲁-撒克逊式的西方政治学与国内政治学之间的主要区别在于政治思想与政治行动之间的明确界限。在盎格鲁-撒克逊人的世界中,远在启蒙运动之前,就出现了庞大的政治哲学传统,它越来越深入地阐明了思考政治的科学规则。相反,匈牙利没有这样的哲学前提,没有几代人的社会化经验,因此,政治学被创建为一种可能的政治行动手段,并且与其他煽动性的书面体裁(例如新闻)相距不远。同时,情况并非如此,因为两次世界大战期间的学者寻求将盎格鲁-撒克逊科学流派(例如政治心理学)的成果纳入这一传统,尽管主要的方向仍然是德国政治学。该研究还以一种可明确识别的方式表明,当今当前政治学主题(党派,治理,舆论)的来源区域也可以归因于这一时期,因此可以证明传统的连续性。 |在研究开始时就提出了这样的假设,即在没有国际影响的情况下,不可能分析战后时期匈牙利政治学的发展,知识方向的组织和制度化。这项国际比较研究毫无疑问地表明,可以在政治思想与政治行动之间明确区分的情况下,寻求盎格鲁-撒克逊式西方政治学与国内政治学之间的主要区别。在盎格鲁撒克逊人的世界中,在启蒙时代很久以前就出现了巨大的政治哲学传统,这种传统概述了关于政治思考的科学规则,并且日趋深入。在匈牙利,还没有这样的哲学前提,因此,政治学被创建为政治行动的可能工具,并且与其他具有煽动性的书面体裁(例如新闻业)相距不远。同时,情况并非如此清晰,因为两次世界大战期间的学者努力将盎格鲁-撒克逊流派的研究成果(例如政治心理学)纳入这一传统,尽管趋势继续是德国对国家的一种研究。

著录项

  • 作者

    Csizmadia Ervin;

  • 作者单位
  • 年度 2010
  • 总页数
  • 原文格式 PDF
  • 正文语种 {"code":"hu","name":"Hungarian","id":19}
  • 中图分类

相似文献

  • 外文文献
  • 中文文献
  • 专利

联系方式:18141920177 (微信同号)

客服邮箱:kefu@zhangqiaokeyan.com

京公网安备:11010802029741号 ICP备案号:京ICP备15016152号-6 六维联合信息科技 (北京) 有限公司©版权所有
  • 客服微信

  • 服务号