Minden filozófia 'nyelvkritika'. A XVII-XX. századi nyelvfilozófia történetéhez. = All philosophy is a 'critique of language'. On the history of philosophy of language in the 17th-20th centuries

摘要

Kutatásunk a filozófia 20. század eleji nyelvi fordulatáról szóló közismert tézist akképp módosította, hogy a 17., s még inkább a 18. századról szólva nem kevésbé értelmes a filozófia "nyelvi fordulatáról" szólnunk, mint ahogyan ezt szokásosan a 20. századról beszélve tesszük. Ezt a tézist kiegészítettük azzal, hogy nem indokolt a nyelvfilozófiát alapvetően az angolszász vagy az analitikus filozófiai hagyományhoz sem kötni: ha itt különbséget teszünk az analitikus és más gondolkodásmódok (pl. fenomenológiai, hermeneutikai stb. gondolkodásmód) között, akkor ez inkább a filozofálás nyelvében, mint a nyelv filozófiájában mutatkozik meg. A nyelvi fordulatról szóló tézisünk nemzetközi szinten is új eredmény, noha természetesen vannak előzményei. A második gondolat ugyan lassan kezd polgárjogot nyerni akár még az angol nyelvű könyvkiadásban is, ám Magyarországon csak elvétve reprezentált, a tényleges kutatás sokkal inkább szétválik irányzatok szerint. | The prevalent view that the so-called linguistic turn in philosophy had taken place at the beginning of the 20th century has been amended by our research so that it is no less appropriate to speak about a linguistic turn concerning the 17th and even more the 18th century. The historical approach we adopted has revealed that philosophy of language cannot be justifiably considered as belonging exclusively to the Anglo-Saxon or analytic tradition of philosophy. The consequent expansion the focus of our investigation into the continental scene has made it abundantly clear that the difference between analytic and other (phenomenological, hermeneutic etc.) ways of thinking manifests itself rather in the language of philosophy than in the philosophy of language. Though it is certainly not without antecedents, opening up the historical perspective of linguistic turn is an achievement of international significance. The other thesis we have established is admittedly starting to gain acceptance in the English-speaking world, in Hungary, however, it is at most scarcely represented: philosophy is divided into analytic and continental camps in this country and actual research still splits according to these entrenched traditions.