Az adrenerg mechanizmusok szerepe és jelentősége a terhes patkány cervix és corpus összehangolt működésének szabályozásában = Role and significance of adrenergic mechanisms in the control of aligned function of pregnant rat cervix and corpus

摘要

A kutatás célkitűzése az adrenerg hatóanyagok hatásának vizsgálata a terhes patkány cervixen és corpuson. Irodalmi adatok segítségével beállítottunk és továbbfejlesztettünk egy cervix rezisztencia mérő módszert, melynek segítségével kimutattuk, hogy a terbutalin in vitro képes fokozni a cervix nyújtással szembeni rezisztenciáját a terhesség végén (18-22. nap). Igazoltuk, hogy a hatás hátterében az aktivált G-protein mennyiségét csökkentő tulajdonsága játszik szerepet. A corpuson a terbutalin relaxáló hatást fejt ki, mely a terhesség előrehaladtával csökken, ennek oka a G-protein aktiváló hatásának csökkenésében mutatkozik. A terbutalin corpusban mutatott gyengülő hatása progeszteron kezeléssel visszafordítható, melyet a G-protein aktiváció erősödése is kísér. In vivo koraszülés modellben is sikerült igazolnunk a betamimetikumok és a gesztagének közötti potenciáló szinergizmust, mely terápiás jelentőséggel bírhat. Az altípusszelektív α1-adrenerg receptor blokkolóknál kimutattuk, hogy az α1A antagonista WB4101 gátolja az uterusz kontrakciókat és jelentős mértékben fokozza a terhesség végén a cervix rezisztenciát. A többi altípusszelektív antagonista (α1B, α1D) nem volt hatásos e tekintetben. A WB4101 cervix rezisztenciát fokozó hatása magyarázataként G-protein aktiváló hatását találtuk, melynek hátterében a vegyület inverz agonista tulajdonsága áll. Mindezek alapján az α1A antagonisták esetleges tokolitikus alkalmazása további megerősítést nyert. | The principal goal of the study was to investigate the pharmacological effect of adrenergic compounds on the pregnant rat uterus and cervix. On the basis of literature data we have adjusted and further developed an in vitro model to assess cervical resistance, by which method we have demonstrated that terbutaline enhanced cervical resistance by the end of pregnancy (days 18-22). In the background of this effect we have justified that terbutaline decreased G-protein activation in the cervix. Terbutaline relaxes the pregnant uterus, which effect declines towards term, this phenomenon is due to decreased G-protein activation. The decrease in the effect of terbutaline on the uterus can be reversed by the administration of progesterone, which results in enhanced G-protein activation. We have also demonstrated a potentiating synergism between the alpha-adrenergic agonists and progesterone in an in vivo rat preterm birth model, which may have therapeutic benefit in obstetrical practice. The subtype-selective alpha1A-adrenergic receptor antagonist WB 4101 either relaxed the pregnant uterus and increased cervical resistance. Other (alpha1B-, 1D) antagonists were not proved to be effective in neither tissue. The enhanced cervical resistance by WB 4101 was confirmed by its increasing effect on G-protein activation, due to its partial agonist property. Upon these results we have provided further evidence on the possible tocolytic use of alpha1A-adrenergic receptor antagonists.