Az elmúlt évtizedekben igen nagy népszerűségre tettek szert a réteges kettős hidroxidok (LDH-k). Az anyagtípus rétegeit általában két- és háromvegyértékű fémionok építik fel, melyeket hidroxid anionok vesznek körbe oktaéderes elrendeződésben. A rétegek pozitív töltéssel rendelkeznek, amelynek kompenzálására teljesen vagy részlegesen hidratált anionok épülnek be a rétegközi térbe. Széles körben változtatható a rétegek és a rétegközi tér kémiaiudösszetétele, illetve hőkezeléssel keverékoxidok alakíthatóak ki belőlük,amelyek „emlékezve” az eredeti szerkezetre, rehidratálással akár vissza is alakulhatnak LDH-vá. LDH-k a természetben is megtalálhatók, összetételük is változatos, azonban, ha gyakorlati alkalmazásuk a cél, akkor általában mesterséges körülmények között szokás előállítani őket, így szintézisükre és utólagos módosításukra a kutatók sokféle módszert dolgoztak ki az évek során. A szerkezetudkönnyű hangolhatósága, a viszonylag nagy fajlagos felület és anioncsere kapacitás szerteágazó alkalmazási lehetőségeket kínál. Lehetnek katalizátorok, katalizátorhordozók, adszorberek, a gyógyszeriparban hatóanyag stabilizálók, hordozók, vagy éppen polimerekben adalékanyagként is szolgálhatnak. Az értekezéshez vezető kísérleti munka során egy szintézismódszert, a mechanohidrotermális technikát fejlesztettük ultrahangos besugárzás alkalmazásával. Az így módosított eljárást CaAl-, CaFe-, CaAlFe- és ZnAl-LDH-k előállítására használtuk fel. Különös gondot fordítottunk a szintézist befolyásoló körülmények megismerése, illetve különböző szervetlen anionok (oxo, halogenid, és azid anionok) beépítési lehetőségének tanulmányozására. Fő vizsgálati módszerként a por röntgendiffraktometriát alkalmaztuk, azonban a rendelkezésünkre álló lehető legtöbb szerkezetvizsgálati módszerrel is jellemeztük a kapott mintákat annak érdekében, hogy minél teljesebb képet kapjunk az előállított LDH-k felépítéséről. A röntgendiffraktometria mellett infravörös és röntgenabszorpciós spektroszkópiával, termogravimetriás elemzéssel és pásztázó elektronmikroszkópiás mérésekkel, valamint a hozzá csatolt energiadiszperzív röntgen analitikai berendezés használatával is tanulmányoztuk az elkészített mintákat.
展开▼
