„Öreg ember nem vén ember!”ud– avagy lehetőségeink, esélyeink az élethosszig tartó tanulásra

摘要

A társadalmak jólétét, gazdasági erejét jelentős mértékben befolyásolja az a képesség, hogy tudnak-e a márudmeglévő tudásukra, hagyományaikra építve korszerű, hosszú távon használható tudástartalmakat létrehozniudés azt az ott élő emberek minél szélesebb rétege számára elérhetővé tenni. Arra az országra, amelyudezt nem ismeri fel, a stagnálás, a leszakadás vár. A fejlett nyugati országokban bárki számára adottak audlehetőségek akár egészen idős korban is a tanulásra, fejlődésre, míg hazánkban a vállalatok (tisztelet a kivételnek) a fiatal, értelmes, a jövő szempontjából meghatározó egyéniségek képzését sem támogatják kellőudmértékben. A teendők egyre sürgetőbbek, melyet a munkavállalói oldal sokkal jobban érzékel, ezért próbáludtenni is érte. A vállalatok és a kormányzati intézkedések azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervezetek, azudintézmények kevésbé felkészültek a lifelong learning kihívásaira. Ebben a tanulmányban a szerzők a lehetőségekudés a napi valóság nemzetközi-hazai elméletét bemutatva, egy rövid hazai felmérés eredményeiveludillusztrálják a helyzetünket.