Szerves- és mutrágyázás tartamhatása a talajaggregátumok stabilitására agyagbemosódásos barna erdotalajon

摘要

A talajok aggregátum-stabilitásának ismerete kulcsfontosságú a talajtermékenység fenntartásának és nOvelésének hatékony kivitelezése, valamint a talajok védelme szempontjából.A talaj aggregátumok kialakulása és végso soron a stabilitása is jórészt a szerves anyagok mennyiségének és minoségének függvénye. Találunk kOzOttük állandó, cementáló jellegu anyagokat, ill. átmeneti jellegu kOtoanyagokat is. Mivela talajok külOnbOzo mértékben tartalmazzák ezen anyagokat, és azok külOnbOzo ideig hatnak az aggregátumok szerkezetének stabilitására, indokolt lehet külOnbOzo szervesanyag-kiegészítésu hosszú távú tartamkísérletek mintázása az aggregátumstabilitás értékek meghatározására.A tartamkísérletek bázisán már korábban is végeztünk a talaj agronómiai szerkezetére és szerkezeti stabilitásra irányuló vizsgálatokat. Ezekre alapozottan új tartamkísérleti parcellák vizsgálatával folytattuk aggregátum stabilitás vizsgálatainkat a nOvekvo adagú mutrágyázás és a külOnbOzo formájú szerves anyag visszapótlású kezelésekben.Vizsgálatainkban a vízálló aggregátumok százalékos arányát határoztuk meg (Water-stable aggregates, WSA) egy Eijkelkamp (Hollandia) nedves szita segítse-gével. Vizsgálatainkhoz az 1-2 mm kOzOtti talajfrakciót használtuk. A méréseket 250 mikronos szitákon végeztük.A mintavétel után két héttel végzett vizsgálatok eredményeibol megállapítottuk, hogy a szervestrágya-kiegészítések kOzüla szár+zOldtrágya leszántás adta a legnagyobb stabilitás értéket. A N-adagok kOzül pedig a 140 kg-ha"1 kezelésben mértük a legnagyobb értéket. Utóbbi szignifikánsan nagyobbnak bizonyult minden más lekezelésénél. A kombinációs hatások vizsgálatánál a szárieszántásos változat 140 kgha"'-os nitrogénadag melletti stabilitás értéke tObb mint kétszerese volt a nem szervestrágya-kiegészítésü kontroll N-parcellákénak.A mintavétel után három hónappal végzett stabilitásvizsgálat eredményei alapján a trágyázási változatok makroaggregátum-stabilitás értékei kiegyenlítodtek. Az N-adagok hatását vizsgálva azonban a korábban legnagyobb stabilitású 140 kgha"1-os N-kezelés adta a legkisebb értéket. A két idopont eredményeit Osszehasonlítva megállapítható, hogy a stabilitás értékek minden trágyázási változatban és a 140-kg ha" -os N-adag kivételével minden N-kezelésben jelentosen nOvekedtek.