Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata V. A talajtulajdonságok és a foszfortrágyák hatása a tavaszi árpa (Hordeum vulgare) Cd-, Cr-, Co-, Ni-, Sr-, Mn-, ál- és Mo- koncentrációj ára tény észedény-kísér

摘要

Tenyészedény-kísérletben három magyar, egy szlovákiai, egy romániai és egy algériai savanyú talajon vizsgáltuk a 90-es évek elején hazánkban forgalomban lévo, Kóla-apatitból készült szuperfoszfát és az Algériából származó bázikus nyersfoszfát novekvo adagjainak hatását a tavaszi árpa szem- és melléktermésének Cd-, Cr-, Sr-, Mn-, Ni-, A1-, Co- és Mo-koncentrációjára. A tenyészedény-kísérletünkben alkalmazott nyersfoszfát Cd-tartalma háromszorosa, Cr-tartalma kétszerese volt a jelenleg érvényes magyarországi határértéknek. Ennek ellenére a tavaszi árpa szemtermésében egyik elem sem volt kimutatható. A melléktermésben a króm a kevésbé savanyú talajokon szintén a kimutathatósági határ alatt volt minden kezelésben. A szélsoségesen savanyú talajokon is csak azokban a kezelésekben volt mérheto koncentrációban a króm, ahol a tavaszi árpa erosen visszamaradt a fejlodésben. A kadmium viszont min-den talajon kimutatható volt a melléktermésben, koncentrációját elsosorban a kiindulási talajok tulajdonságai és az alkalmazott nyersfoszfátadagok határozták meg. A szemtermésben a kobalt a talajok egyikén sem, a nikkel is csak a szélsoségesen savanyú kovárványos barnaerdotalaj azon kezeléseiben volt mérheto, ahol a fejletlen novény igen kis mennyiségu szemtermést adott. A melléktermésben a nikkel - a krómhoz hasonlóan - csak a szélsoségesen savanyú talajok fejletlen novényeiben volt mérheto koncentrációban. A kobalt a szélsoségesen savanyú talajokon már minden kezelésben kimutatható mennyiségben volt a melléktermésben, de az egészséges novényekben nagyságrendileg kisebb koncentrációban fordult elo, mint a fejletlenekében. A molibdéna tavaszi árpa szemtermésében csak a gyengén savanyú talajokon volt mérheto koncentrációban, a melléktermésben viszont minden talaj minden olyan kezelésében, ahol a tavaszi árpa egészségesen fejlodott. A mangán, alumínium és stroncium avizsgált talajok mindegyikén minden kezelésben mérheto volt a novényekben. Koncentrációjuk az árpa melléktermésében nagyságrendileg nagyobb volt a szemben találhatónál a talajok tobbségén. Természetesen az egyes elemek novényi koncentrációját befolyásolta, hogy mennyit juttattunk belole a talajba a P-trágyával (Sr, Cd), illetve, hogy egy adott talajon a P-trágya hatására a pH-viszonyok hogyan alakultak (Cr, Co, Ni, Mo, Cd, Mn és ál). A szélsoségesen savanyú talajok fejletlen novényeinek Ni-, Co-, Cr-, ál- és Mn-koncentrációja tobbszorose volt az egészséges novényének (9-12. kezelés), Ezeken a talajokon ezekben a kezelésekben a bázikus nyersfoszfát adagok a P-trágya hatás mellett meszezo anyagként szolgálva, a talaj savanyúságát, így a potenciálisan toxikus elemek felvehetoségét csokkentve fejthették ki kedvezo hatásukat. Az irodalomban leírt megfigyelésekhez hasonlóan, a tavaszi árpával végzett tenyészedény-kísérlet eredményei is azt mutatták, hogy a nehézfémek és a potenciálisan toxikus elemek nem az árpa szemtermésében, hanem a vegetatív részekben halmozódtak fel nagyobb mértékben. Azokon a talajokon, ahol a P-kezelés hatására kialakult alacsonyabb pH novelte a potenciálisan toxikussá válható elemek felvehetoségét nagyobb volt a novényi koncentrációjuk, a novények kelése hiányos volt, fejlodésükben visszamaradtak és szemtermést nem hoztak. Ezek az eredmények azokra a folyamatokra hívják fel afigyelmet, melyek elotérbe kerülhetnek talajaink fokozódó elsavanyodásakor. A dolgozat a T 038046 számú OTKA témakorében készült.