Mutrágyázási kísérletek telepített kaszálón és füvesherén

摘要

A Duna-Tisza kozén, erosen karbonátos réti talajon kialakult természetes gyep (Achilleo-Festucetum pseudovinae) helyén telepített kaszálón, majd fuvesherén 8+8 éven át mutrágyázási kísérleteket végeztünk. Célunk nagy és jó minoségu termést adó kultúrgyepek létesítése és ezek optimális tápanyagellátásának kidolgozása volt.A kísérletek talajának sekély, 25-30 cm-es humuszos szintje szerves anyagokban, káliumban, nitrogénben és CaCOs-ban gazdag, míg foszforban nagyon szegény. Kísérleteinkben a N- és P-mutrágya 2-2 adagjának és ezek kombinációinak hatásátvizsgáltuk 5 ismétléses, véletlen blokk elrendezésu 50 m^-es parcellákon a novényzet faj osszetételére, szénatermésére, nyersfehérje-tartalmára, -hozamára, valamint a talaj tápanyagviszonyaira. Az elso 8 évben ontozetlen és ontozott viszonyok kozott 8 faj komponensu kaszálón, míg a kovetkezo 8 évben az ontozetlen kísérletben vetett 5 komponensu fíivesherén végeztük vizsgálatainkat. Az ontozott kísérletet 40-50 mm vízzel évente 4—5-szor megontoztük. - A kísérletek fitoconológiai vizsgálata. A gyep feltorése kovetkeztében beindult intenzív mineralizációs folyamatok eredményeként a talajban átmenetileg kialakult nagy N-boség és ennek nagyfokú P-szegénysége miatt a kontrollparcellákon nagyon silány, rovid életu novényállomány jott létre. Az onmagában alkalmazott N-mutrágyázás hatására - a talaj N:P arányának továbbromlása miatt - gyenge, kis produktivitású faállomány alakult ki. Ezzel szemben a P-trágyázás nagymértékben elosegítette a pillangósok térhódítását, fejlodését és novelte tomegét, valamint 4 éven át biztosította a pillangósok abszolút uralmát. A füvek csak a pillangósok 4—5. évben elkezdodott visszahúzódása után jutottak uralomra. Az NP-kezelésekben a fíivek a N adagjától függo mértékben és gyorsasággal szorították vissza a pillangósokat és vették át az uralmat. A fíi.pillangós tomegarány nagyon lényegesen eltért a szóló P-kezelésu parcellákétól.A kísérletek 4-5. évétol kezdve a pillangósok egyre gyorsabb és nagyobb mértéku természetes visszahúzódásával párhuzamosan alapveto szukcesszióváltás indult meg, a fíivek kozotti konkurenciaharc felerosodott, mikozben a kétsziku gyomoktérhódítása is elkezdodott. Mindez a gyepállományok produktivitásának jelentos mértéku csokkenésével járt együtt.A kísérletek elso ciklusában vizsgált kaszálókban a pillangósok uralmát ontozetlen viszonyok kozott eloszor a csomós elbír, majd a magyar rozsnok váltotta fel, míg az ontozott kísérletben a réti csenkesz dominanciáját a francia perjéékovette. A tobbi fíikomponens alárendelt szerepet toltott be. A fíi:pillangós arányokat a P- és az NP-kezelések dontoen befolyásolták, de ebben az idojárás is fontos szerepet játszott. A kísérlet második 8 évében az ontozetlen korülmények kozott vizsgált füveshe-rében a csomós ebír - amely a lucernának nagyon jó partnere volt - még az NP-kezelésekben is csak a 3-4. évben kezdte átvenni az uralmat a lucernától. A kísérlet utolsó éveiben az aszályos idojárásnak koszonhetoen a magyar rozsnok jutott vezeto szerephez, melynek révén - elsosorban az N2ooP6o-kezelésu parcellákon - jó produktivitású kaszáló alakult ki.- Terméseredmények. A talaj nagyfokú P-szegénysége miatt a kontroll-, és a szóló N-kezeléses parcellákon elfogadható mennyiségu termések még a kísérletek elso éveiben sem alakultak ki. Ezzel szemben a P-mutrágyázás kiemeUcedoeh nagy terméseket eredményezett, elsosorban a pillangósok tomegének nagyarányú novelése révén.Az onmagában alkalmazott P-trágyával az ontozetlen kaszálón tobb év átlagában 8-9, ontozottben 12-13 t széna-ha'' terméseket kaptunk, nagy mutrágyahatékonysággal (1 kg P205-tel 98-156 kg szénaterméstobblet).