A karsztökológiai rendszer állapotváltozásai, egyensúly megbomlások a rendszerben (domborzat, talaj, karsztvíz), hatásuk a karsztok tájváltozásaira = Changes in condition of karstecological system, disturbing in the karstecological system (relief, soil, karstwater), its impact on change of karst landscape

摘要

A karsztökológiai rendszerben a domborzat megváltoztatja a talaj állapotát, változik a növényborítás, és a beszivárgó víz minősége és mennyisége. Digitális domborzatmodell felhasználásával a dolinák morfometriáját vizsgáltuk, s a topográfiai térképeken 5-m-es szintkülönbség eltérést figyeltünk meg (ez felhívja a figyelmet a topográfiai térképek használhatóságának korlátaira). A vetület/felszín hányadosa alapján a mélységi viszonyokat jellemző rátát, mint új morfológiai paraméter határoztuk meg. A talajok közül a barna rendzinák a lejtőkön, völgyoldalakon és gerinceken, a fekete rendzinák tetőhelyzetben, gerinceken, lejtőpihenőkön, az agyagbemosódásos barna erdőtalajok a völgyfők és a völgytalpak egyes szakaszain fordulnak elő. Digitális domborzatmodell segítségével a talajtípusok megjelenése és a domborzati helyzet között szoros kapcsolatot mutattunk ki. A forrás vizekben a Bükk hegységben a nehézfém tartalom általában a megengedett határ alatt, de az ólom és a kadmium a határérték fölött volt. A szennyező anyagok közül a P042- tartalom volt jelen, ami antropogén hatást jelez,a a Ca2+ és a Mg2+ értéke magas. Az erdő vizsgálataink a bükki Őserdőben megállapították, hogy az átlagos famagasság 1965 és 2004 között 3 méterrel nőtt, az erdővel borított területek aránya itt 7 %-os növekedést mutatott. A Haragistya Lófej erdőrezervátumban kimutattuk, hogy a faállomány-szerkezetet a termőhely mellett a domborzat is jelentősen befolyásolja. | In the karstecological system elevation affects the state of the soil, the vegetation cover and the quality and quantity of infiltrating waters. We investigated the morphometry of dolines with the help of a digital elevation model created from aerial imagery and found an error of up to 5 m of the contours on the topographic map. We described depth characteristics based on the ratio of projected area and surface area thus creating a new morphological parameter. Concerning the spatial distribution of soil types in Aggtelek karst we found that brown rendzinas were situated on the slopes and ridges, black rendzinas on the plateaus while brown forest soils in some smaller sections on the bottom of valleys. Using a digital elevation model we found a strong correlation between the erosional indices derived from the model and the measured characteristics of soils. According to our investigations of karstic waters in Bükk Mts., the heavy metal content in the springs was usually under the threshold limit except for cadmium and lead, which exceeded it. Of the other pollutants P042- content was high indicating anthropogenic influences and the values of Ca2+ and Mg2+ were also high. Our vegetation studies mainly consisted of forest research. Using automated aerial image analysis in the Őserdő in Bükk Mts. we have shown that the average stand height has increased by 3 m in 40 years and the forest-covered area increased by 7%. Our investigations in the Haragistya-Lófej forest reserve have shown that stand structure in this area was greatly influenced by the elevation and surface features.